Magyar Országos Tudósító, 1937. október/1

1937-10-02 [165]

SZERKESZTÉSÉRT ÉS KK» DA3ÉRT FELELŐS: NE;. Efii IMRE 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. október 2. VALUTABEJELENTÉS ELMULASZTÁSA MIATT - EGYHÓNAPI FOGHÁZ; A soproni detektivek névtelen levélben figyelmeztetést kaptak, hogy Berzlanovics József, az egyik sopronmegyei kisközség lakója, nagyobb ösz­szegü idegen valutát rejteget magánál s a legközelebbi napok egyikén Sop­ronba fog utazni, hogy ott íutz albert vendéglőjében a valutákat titokban eladja. A deteKtivek lesbeálltak a korcsmahelyiség közelében s Berzlano­vics kerékpáron csakhamar meg is érkezett a Soprontól 45 kilométernyire fekvő faluból, A detektivek lefogták, megmotozták és az inge alatt, egy vászonzacskóba varrva, találtak is nála lol5 osztrák schillinget. Berzla­noviccsal szemben elsősorban is valutaüzérkedés cimén indult meg a bűnvá­di eljárás, de a budapesti büntetőtörvényszék a vádlottat ez alól a vád alól kellő bizonyítékok hiányában jogerősen felmentette, Ezekután fizetési eszközök bejelentésének elmulasztása v'':~'*t vonták felelősségre Berzlanovics Józsefet. A vádlott a soproni törvény­szék előtt megtartott elsőfokú főtárgyaláson előadta, hogy néhány nappal azelőtt egy osztrák állampolgárnak eladta két csigáját s a vevő a vétel­árat schillingben egyenlítette ki. Tagadta*,, hogy az idegen pénzt a zug­forgalomban akarta volna értékesíteni; arról pedig nem tudott, hogy a valutát nyolc napnál tovább nem tarthatja magénál, A törvényszék nem fo­gadta el a vádlott védekezését, bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncse­lekményben és ezért hathónapi börtönnel sújtotta, A győri tábla ezt az Ítéletet helybenhagyta. Ilyen előzmények után került az ügy a királyi kúria Bolla-taná­csa elé, ahol Moldoványi Géza dr, koronaügyészhelyettes a semmisségi pa­naszok elutasítását kérte, viszont Tóth József dr. védő felmentést indít­ványozott. A legfelsőbb bíróság megsemmisítette az alsóbiróságok Ítéle­teit s a vádlottat gondatlansággal elkövetett valutabejelentés elmulasztá­sának vétségében mondta ki bűnösnek s ehhezkópost büntcíéaéb ©S;?J**"«DÍ fogházra mérsékelte. A kúriai Ítélet kiemelte, hogy arra nem merült fel alap, mintha a vádlott szándékosan akarta volna eltitkolni a Nemzeti Bank elől valutakészletét s a bejelentés elmulasztásával mindössze gondatlan­ság terheli. /MOT/ Ky. A NAPSZÁM CSÖKKENÉSE NEM LEHET OKA BALESETI JÁRADÉK FELEJTÉSÉRE. Magyar János MÁV kalauZ vasúti balesetet szenvedett, amely alkalmatlanná tetté a további vasúti suolgálatra. Ezért annakidején nyugállományba helyez­ték és a szolg lati idejártok megfelelő nyugdijösszegen felül, a MÁV balese­ti jáiradték címén havi 15 pengő 28 fillér járadékot is fiezett számára. Ma-" gyar J kios most uj pert inditott a MÁV ellen és a baleseti járadékának fel­emelését kérte mégpedig kettős alapon. Hivatkozott arra, hogy a gazdasáigi viszonyok lényegesen megváltoztak azóta, hogy a bíróság a baleseti járadé­kát megítélte, de felemelendő ez a járadék azért is, mert ha nem érte vol­na a belset, akkor a norra lis előmenetel révén jóval magasabb lenne a nyug­díj járandósága is. Ebben a pörben a budapesti királyi Ítélőtábla kimondot­ta, hogy nem lehet figyelembe venni a gazdasági viszonyokban a baleset után bekövetkezett változásokat, figyelmen kivül kell hagyni a munkabérek le­szállítását, mert a kereseti lehetőségeket a baleset idején'fennállott ke­reseti viszonyok szerint kell megállapítani. Az a körülmény, hogy a felpe­res a gazdasági eltolód'.sok miatt nem keresheti meg azt az összeget, ame lyet a baleset idején sz miitásba vettek, nem szolgálhat okul a baleseti já­radékának a felemelésére. De mégis mélt Inyolta a tábla a másik szempontot és arra való tekintettel, hogy a baleset nélkül a felperes nyugdija maga­sabb összegű lenne, ugy Ítélt, hogy 3 baleseti élet járadékot felemé Ite harm nc pengő és 49 fillérre. /MŰT/G,

Next

/
Thumbnails
Contents