Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2
1937-09-20 [164]
Szerkesztésért és kiadásért felelés: NÉátSTE IMIÉ. 1. törvényszéki kia dás. Budapest, 1957. szeptember ~- fflUTPBBSSa ÉS ONSULALAS SZÉPÉIGÖ FELDIOSÉRÉSSEL, A Budapesti Kői Fodrász Ipartestület kebelében működő ipartestületi sz'k tisztességtelen verseny elmén pert indított Orosz István K.'roly-köruti fodrásziparos ellen. A kereset szerint azzal követte el az alperes a tisztes-' ségtelen versenyt, hogy a nöi hajmunkákat, Ír. jfestest, ondulálást és egyéb kozmetikai müveleteket feltűnő olcsó árban hirdette. Amikor jelentkeztek a megrendel ők, Gros z István üzemében kijelentették, hogy a kívánt munkálatok a sablonosnál sokkul komplikáltabbak és a hirdetett árnál jóval mag asabb, sokszor háromszor vagy négyszer többet követeltek. Az ipartestületi szék arra kérte a bíróságot, hogy az alperest ilyen üzletviteltől birság terhe mellett tiltsa el, A ter vényszék -. lefolyt- tott bizonyítási el jílrás .lapján helyt-, do tt o keresetnek, megáll . pitottz az ..'peres terhére tisztességtelen verseny fennforgását és annak abbanh gyására kötelezte. Fellebbezés folytán a bud. pesti kir. Ítélőtábla elé került az ügy. Itt azzal védekezett az alperes, hogy -.. p-.n szolt esetekben, amikor nehezebb és magasabb áron elvégzendő munkár ü l volt szó, .-...munka megkezdése előtt mindig figyelmeztette a hölgyeket, hogy ilyen esetben non lehet az alacsony sablonáron elvégezni a munkát és köl sönös megállapodást kötöttek a magasabb díjtételre nézve. A tábla azonban nem fogadta el ezt a védekezését és kimondotta, hogy az alperes cselekménye kimeri ti a szé..olgo feldieséfcés fogalmát. Tapasztalati tény - mondja a tábla itélete - hogy vannak olyan nők, akik az üzletben való megjelenés után a magasabb ár követelésekor sem távoznak el, noha a magasabb ár ismeretében az üz' étbe be sem men J. t ek volna. Épp ezért az alperes magatartása vevőcsábításnak minősíthető és igy c versenytársaitól meg nem engedett módon vonta el az üzletfeleket. A tábl tehát helybenhagyta a törvénys zék m.-.r. s ztaló Ítéletét és az alperest a perköltségek megfizetésére kötelezte. /MOT/G. UTAZÁSI IZGALOM ÉS Á VaSUT FELELŐSSEGE. Tavaly deeember 31-én Goldstein .Franciska tanitóno Karcagról Szolnokra akart utazni egy szilveszteri mulatságra. Bélben a karcagi vasutállomás III. osztályú várótermében a vonat indulására várakozott. Amikor a portás jelentette, hogy beáll • vonat, ;.. tanítónő megbotlott a váróteremben elhelyezett podg;-ászmérlegben, hanyattesett és a karj't eltörte, Igy aztán a Szilveszteri mulatságból nem lett semmi. A tanítónő utóbb kár téri tési pert i-nőitott az államvasutak ellen és havi 14o pengő baleset: életjáradékot követelt, A törvényszék előtti tárgyaláson a MÁV a kereset elutasítását k'-órte azon az alapon, hogy s baleset kizárólag a felperes hibáj éból következett be 0 Dr. Ad'm András kir. törvényszéki biró nem fogadta el az lpe. resi védekezést és közbcnszaio lt51ctettel megálla pltotta a MAV kártérítési kötelezettségét. Ennek az Ítéletnek az indokolása utal arra, hogy az utazás, főként uz oly-n szeméE eznál, akik ritkábban ülnek vonatra, izgalmakkal jár. Az utazási láz ős izgalmi állapot mellett tehát nem eshetik a tanítónő terhére z, hogy nem figyelte meg a váróteremben elhelyezett podgyás zmór leget és nem gondolt arra, hogy abban megbot olha tik. Ilyen szemszögből vizsgálva az esetet,a törvényszék ugy találta, hogy a. baleset körül a tanítónőt vétkesség nem terheli. Ezzel' szemben a bíróság ugy találta, hogy a szűk várót rémben elhelyezett podgyászmérleg a forgalmat hátráltatta és az utasok testi épségét veszélyeztette. A kártérítés ös sz égsz erü megáll..pitását a törvényszék csak a közbensz ü ló ítélet jogerőre való emelkedése után dönti el. /MOT/G.
