Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2

1937-09-20 [164]

MAGYAR ORSZÁGOS TT3D6SIT6 Kézirat. ( H a t o. d i k kiadás, Budapest, 1957. szeptember 20 . % ' (J'V T XIX . évfolyam 214,szám. /A Pázmány Péter Tudományegyetem ünnepélyes megnyitása. Folytatás , 1 •/ Utalnunk kell a magyarság ma is nélkülözhetetlen történelmi hivatására Európa, egyensúlyának fenntartása érdekében, amit azzal töltött be,hogy gát volt Európa keletén az északi ^s déli s s 1 áv s ág 'e gye sü lés éve 1 szemben, líagymagy a -orsz ág valósította meg, - talán csak Svájc kivételével a legtökéletesebben a nemzetközi konszolidációnak legszilárdabb alapját, a természeti és gazdasági egyseget, amit a világ tudósai elismertek es megbámultak. A magyar határok természeti egysegével velejárt a gazdasági harmónia is. Az ország egyes vidékeinek termelése és szükségletei szerencsésen egészítettek ki egymást, Ausztria gazdasági bekapcsolódásávul a Monarchia területén ötvenmillió ember termelés miek és fogyasztásának Összhangja volt biztosi tv a és ez hatalmas tényezője volt a Dunavölgy békéjének és fejlődésének. -Ezt az egységet bontották meg Trianonban kontár kezek, olyan határokat hoztak létre, amelyek a természet törvényeivel ellenkeznek, gazdaságilag életképtelenek, nemzetiségeik tagoltabbak, mint Magyarország volt, A külföldi közvélemény, lehet ezzel nem sokat törődik, s azt hiszi, hogy a magyarság tragédiája csak a mi bánatunk, s ha átmenetileg okoz is valamelyes zökkenőt, ezzel felér az az eredmény, hogy igája alól elnyomott kisebbségek milliói szabadultak fel, A f e ls zabád itás számszerű mérlege azonban akként alakult, hogy 3 ,.0 millió felszabadítottál szemben kilencmilliónyi kisebbség került ezzel az államrendezéssel idegen uralom alá. Közép- és Ke le te uré pában ma nagyobb a kisebbségek czáma, mint a háború előtt volt. - De nemcsak aZ e gy n y elvű á 11 um ok meg te rem t és ére v a ló törekvés mondott csődöt, a gazdasági élet ellen elkövetett bűnök is mihamarább jelentkeztek ós sújtották a telünk ••-.isz.akitott területek magyar és nem magyar lakosait, á politikai szempontokból Ír ány itott agrárreformok visszavetettek a mezőgazdád ági termelést, u Felvidék iparát elpusztította a cseh ipar államilag támogatott versenye,, Erdély a Szerémség, meg a Vajdaság gabonatermésének átlaga lehanyatlott és az utód államok pénzügyi helyzete nem mondható kedvezőnek. - De Magyarország feldarabolásának Végzetes ballépése a bomlás méreganyagát vitte egész Európának gazdasági szervezetébe, A béke sze rrődések nem teremtettek békét és nyugalmat. Baldwln mondotta "A békeszerződések aláírásának napján szűnt meg Európa békéje" , A politikai feszültség a nagyobb gazdasági elzárkózás, a bi z onytalans ág és gyanakvásszülte felemelése a fegyverkezési kiadásoknak, egyre ross zabbá tette a gazdasági helyzetet. 1928-ról 1936-ra Franciaországban tízmilliárd frankról tizenhat milliárdra, Angliában 114 millió fontról 158 millióra, Japánban 518 millió jenről 1060 millióra, Szovjetoroszországban 930 millió rubelről 16 milliárdra emelték a fegyverkezési kiadásokat.A politikai szempontok be le avat koz ás a a gazdasági életbe drágaságra, Ínségre, munkanélküliségre vezetett. Megdöbbentő képet mutat a munk-n.'.Iküliség eme lkod--se 1927. és 1932 . között. Az utóbbi időben tapasztalható javulás j oroszt a hadi ipar fokozottabb foglalkoztatásának következménye r A gazdasági t -ren folytatott háború következményeképpen a külkereskedelem értékvolumene az 1913 .évi 38 milliárd aranydollárról 1936-ban 24 milliárdra és még a négy utolsó évben is két ós félmilliárddal csökkent. Ugyancsak a békédiktátumok eredménye a társadalmi dekl asszif ikáci ó, az értelmiségi osztályok idegölő, sokszor elmebetegséggel és öngyilkossággal végződő küzdelme a betevő falatért. - Ezek láttára fel kell tennünk a kérdést, azért éljen-e örökös Veszedelemben és nyomorúságban Európa ötszázmillió lakosa és több mint harmlncmi lliónyi kisebbség a bennük rejlő tehetségekkel együtt, hogy a csehek, oláhok es szerbek megtarthassák az őket a természetnek, a gazdasági élet törvényei szerint meg nem illető területeket? Ez ellen óvást kell emelni az emberiség nevében és a trianoni pör ujrafe Ív telét kell követelni, amire számos jogcímünk van. A nagyhatalmak képviselői ma már nyíltan beismerik, hogy őket lényeges pontokban meg| tévesztették. Nem érvényesítették a wi Isonl önrendelkezési elvet és iu több állam megszegi a nemzetközi szerződéseknek ama lényeges pontjait, \j amelyek a kisebbségek jogait biztos ltj ák,s a.-oá/eket alaptörvényeknek I ismert el. ORSZÁGOS LEVÉLTAR /0

1? t, k öv ,/ v_ r 1 K. szekció \(0