Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/2

1937-09-20 [164]

MAGYAR ORSZÁGOS TuDóSlTg^ , K á s i r a tggy jj : ; f*JU.3cU^

t Budapest, 1937. szeptember 20. ^

1 (/'()**• XIX .óvf ölyam 2 14 .sz ám. A PÁZMáíY PÉTER TUEOMÁEYEGYE TEM "OTIHEPl LYE3 MEGNYITÁSA. Hétfőn délelőtt tltee negy órakor ünnepi ülést tartott a Pázmány Péter Tud om ánye aye tera, amellyel megnyitották az 1937-3 tanevet. Az ürinepi ülés előtt az egyetemi professzorok és a diákság istentiszteleten vett r»szt az Egye temi ^templomban . Pro d o m o: A tanévnyitó ünnepi ülés külsős igeiről későbbi kiadásunkban adunk hirt. Pata k y Arnola dr.lelopó rektor az 1936-37.tanévről szóló beszámolójában ismertette, hogy a különböző tudomány karokon előadást tartott,k Olivecrona stockholmi, Pinder Vilmos berlini, Von . Zwiedeneck Südenhorst Ottó müncheni, Pelliot Pál párisi, Dabrovski János krakói, Menghinbszwald bécsi professzorok, viszont a mi egyetemünk tanárai közül dr.Kornls Gyula Bécsben, dr.Eckhart Perenc Varsóban, dr. Magyary Zoltán Szófiában, dr.Hekler Antal Stockholmban, dr.Ortvay Rezsc Indiában tartottak előadásokat és ' szereztek becsületet a magyar tudományosságnak. 1936. december 10-étől 16- ái g tartotta üléseit az e gye temen a fe Isőoktatásügyi kongresszus. A Budapesti Egyetemi Ene kkarok 193 6 .december 26. es 1937.február 14-e között az Eszakamerlkai Egyesült Államé ban hangverseny kör utat tettek, összesen huszonöt hangversenyt rendeztek A hallgatók száma az első félévben 5004, a második félévben 4557 volt és pedig a hit tudomány-karon 111/110, a jog- ás 1 lam tudományi karon 2415/2065, az orvostudományi karon 964/935, a bölcsészettudományi karon 1514/1447. Beszámolt ia jelentés a hallgatók vallási adatairól és állampolgárságukról is. Az elengedett tandij összege az első félévben 99.246 P., a második felévben 81.574 P., összesen 190.820 P.volt.Ehhez járulnak még azok az összegek, amelyekkel a d 1 áksegélyző- es diákvédő iroda, az Bgyeterai Tanács, a Mens- Akadémika és a se gl t őe gye sü le te k támogatták az ifjúságot. Mindent összegezve, az egyetem az elmúlt tanévben 326.000 P-őt juttatott az ifjúságnak. Doktorráavatás 837 volt,ebből hittudományi 9, kánonjogi 6, jogtudományi 557, államtudományi 155, orvostudomány i 189, bölcs eszet tudományi 112, gyógyszerészdoktor 9. A )ae számoló beszéd végén a lelépő Pataky Arnold dr.rektor a következő szavakkal Iktatta be rektori méltóságába utódját, Kenéz Béla professzort: - Magnifice Domine Rector! Amikor most Magnificenci adnak a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem kormányzatát és ennek ősi jelvényeit átadom és Magnif icenci adat az egyetem legmagasabb méltós ágába , a rektori tisztbe beiktatom, régi kedves emlékek újulnak fel bennem. Az 192 7-2 8. tan évben már együtt dolgoztunk az Egyetemi Tan ács bar Te mint a jog- as államtudományi Kar dékánja, én pedig mint a hittudományi kar proassdókánja. Az a tisztelet, nagyrabecsülés és baráti szeretet, amelyet Irántad már régesrégen éreztem, abban az esztendőben csak fokozó-'*-ott, mert mag közelebbről volt szerencsém megismerni nemes egyéniségedet, lelkiismeretes kötő less égte Ijes it ósede t, az egyetem és annak ügyei iránt lelkedben élő mindenre kész szeretetedet. Mint tanár, ragyogó példaképe vagy tanítványainak, tetteiddel és szavaiddal egyaránt. Mint az elszakltott nemzeti kisebbségek ügyeinek alapos ismerője, a mult napokban Parisban tettei igen nagy szolgálatot édes hazánknak. Mindez a legjobb ausplciumokat adja rektori munkásságodhoz. - Fogadd a láncot, melyet immár százhúsz rektor elődöd viselt, fűzzön ez még szorosabban Alma Materünkhöz. Fogadd a Pázmány Pétertől egyetemünknek ajándékozott pedumot és nagy alapitónk szellemében vezesd egyetemünket minél szebb és dicsőbb jövő felé. Az Isten áldása legyen rektori működéseden. Éljen a rektor! A nagyhatású üdvözlő beszéd után dr.Kenéz Béla titkos tanácsos, síector magnificus tartotta meg székfoglaló beszédet, • ... . * a ' KJ I ..... J* (, .1 Í Í» <rf • A revízió kérdésével foglalkozott mindenekelőtt Kenéz Bála, arra figyelmeztetett, hogy ebben a kérdésben nem érhetünk el eredményt, ha csak a magyarságon esett sérelmeket as történeti jogainr

kat hangoztatjuk. Azt kell bebizonyítanunk a külföld előtt,hogy a párisi is pár is környéki béke parancsok a Duna völgyöt, Európát, sőt az egész emberis.éget veszedelemmé 1 fenyegetik. /folyt, köv./