Magyar Országos Tudósító, 1937. szeptember/1

1937-09-06 [163]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Törvényszéki szerkesztősége: V, Markó-utca 27. sz., I. emelet 26. Telefonok: 1-252-34, 1-252-35 Szerkesztősért és kiadásért felelős: NÉMETH ÍM$4 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. szeptember £ A TELEFONFÜLKE ELTAKAR TA ÜZLETÜNKET, EZÉRT KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELÜNK,^ Érdekes kártérítési pert indított a budapesti központi járásbíróság előtt Bognár és társa Hajós-utcai fodrászcég. 15oo pengő kártérítést követelt Budapest székesfőváros közönségétől, valamint a %gyar Telefonautomata részvénytársaságtól. Kártéritési igényét abból származtatta, hogy a fodrászüzlete közelében felállítottak az utcán egy nyilvános telefonállomást és ennek a fülkéje eltakarta az Andrássy_ut felől a felperesi üzletet s emiatt a fodrászüzlet tönkre is ment, A központi járásbíróság előtt megtartót u tárgyalás után közbenszóló Ítéletet hoztak, amely megállapította a Magyar Telefonautomata r.t. kártéritési felelősségét. Felebbezés folytán á törvényszék elé került az ügy, ahol dr. Nagy József tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás utá az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatták és a keresetet teljes egészében elutasították.'Ennek az Ítéletnek az indokolása megállapítja a beszerzett adatok alapján, hogy a felperesi cég'már jóval a telefonfülke felállítása előtt anyagi nehézségekkel küzdött, mert a boltbért sem tudta rendesen fizetni. Az üzlethelyiséget épp ezért lakfelmondás miatt kellett elhagynia. Mivel ilyenformán a felperesi, cég anyagi romlása a telefonfülke felállítása nélkül is már korábban bekövetkezett, ugy hogy a felperesi kár és a telefonfülke felállítása között okozati összefüggés nincs, ennélfogva a kárigény mindenképp alaptalan. /MOT/ G. — SZABAD-E A SZÉLIBE FÚRÓDOTT VASSZILAlíKOT AZONNAL KIOPERÁLNI? Lmre János vasesztergályossegéd munka közben súlyos balesetet szenvedett, egy hegyes vasszilánk belevágódott a balszemébe. Rögtön kórházba vitték és gyógykezelés alá fogták. A vasesztergályossegéd szerint orvosi műhibát követtek el a gyógykezelés közben s ez okozta, hogy a'balszemét el kellett távolítani. Ezért kártéritési pert indított a főváros, mint a kórház tu-^ lajdonosa és azon főorvos ellen, aki a gyógykezelését szerinte hibásan végezte. Húszezer pengőt, vagy havi 15o pengős baleseti járadékot követelt. Előadta, hogy a kórházba való szállítása után nyolc napon át szemcseppekkel kezelték', mert a vasszilánkot mágnes hijján nem tudták eltávolítani. Ugy bocsátották el a kórházból, hogy a szemében maradt a vasszilánk,, Amikor rosszabbodott az állapota, újra kórházba vitték és most már mágnessel való műtéti beavatkozással kivették a hegyes vasszilánkot a szeméből, de utána szemgyulladást kapott s végül is kioperálták az egész balszemét. A kártérítési pér során a törvényszék széles keretékben bizonyítási eljárást folytatott le, több orvos szakértőt hallgattak ki, majd megkeresték az Igazságügyi orvosi tanácsot is. Ez a legfőbb igazs.'gügyi orvosi fórum mindenben igazolta azt az alperesi védekezést, hogy a felperes szeméből a befúródott vasszilánkot nem volt szabad nyomban eltávolítani

f mért alapos remény volt arra, hogy a szilánk ugy gyógyul be a szemlencsébe,hogy a szem nem hályogosodik el. Ha rögtön kioperálták volna a szilánkot, akkor elkerülhetetlenül bekövetkezett volna a szem elhályogosodása, Kimondotta az igazságügyi orvosi tanács, hogy helyes és teljesen mühibamentes volt az az orvosi eljárás j amely az első vizsgálatkor a vasszilánkot nem távolította el a felperes szeméből* A kir. törvényszék e szagvélemény alapján a felperest kereseté-' vei elutasította, fellebbezés folytán a kir, ítélőtábla elé került az ügy, ahol azonban az elsőbiróság elutasitó ítéletét indokai alapján helybenhagyták. /MOT/ G.