Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2
1937-08-27 [162]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Törvényszéki szerkesztősége: V, Markó-utca 27. sz., I. emelet 26. Telefonok: 1-252-34, 1-252-35 v Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE. 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. augusztus 27. — TiráRS VAGY A LKA LMA ZO T T ? Öt esztendővel ezelőtt keletkezett a "Belvárosi jogi szeminárium", amelynek élén dr. ^zlovak László jogi előadó és Ballá János állottak. A jogi vizsgákra előkészitő e vállalkozás vezetői összekülönböztek egymással s ebből kifolyóan dr. Szlovák László 8ooo pengős pert inditott Ballá János ellen. Ezt a követelését abb°l származtatta, hogy mint a jogi szeminárium társtulajdonosa a befolyt jövedelemből ilyen összeggel tartozik neki Ballá János. Ebben a perben az alperes főként azzal védekezett, hogy a felperes nem társtulajdonos volt, hanem a szeminárium alkalmazottja. Bejelentette, hogy az intézményt a saját költségén egyedül ő alapitotta és szerelte föl, övé volt minden bútor és egyéb felszerelési cikk, egyedül ő vezette és intézte a szeminárium összes ügykezelését, a könyvelést, a levelezést, ő szerződött kizár ü lag a joghallgatókkal, ő adta bérbe a szükséges jogi jegyzeteket, ő szabta meg azok használati diját és a tandiját is. Egyedül ő bérelte a szeminárium helyiségeit, ő fizette a bért és az adót is. Ezzel szemben a felperes azt állította, hogy a vállalatot közösen alapították olyan megállapodás mellett, hogy dr. Szlovák lesz a szeminárium jogi előad°ja és szellemi Irányitoja és az egyéb adminisztratív ügyeket intézi csupán az alperes, A megállapodás lényege szerint közöttük társasviszony állott fenn, még pedig ugy, hogy a tiszta jövedelem negyven százaléka dr, Szlovákot, hatvan százaléka pedig Ballá Jánost illette. A lefolytatott bizonyitási eljárás után a törvényszék felperest keresetével elutasította, mert alkalmazottnak minősítette Őt, A tábla marasztaló Ítéletet hozott, kimondván, hogy a felek között társasviszony állt fenn. A kúria most az als°biróságok Ítéletét feloldotta és uj bizonyitási eljárást rendelt el, amelynek során résziétesen be kell szerezni a felek által felajánlott minden bizonyítékot annak teljes tisztázása végett, hogy a peres felek csakugyan társasviszonyban, vagy pedig munkaadó' és munkavállalói viszonyban állottak-e egymással szemben, /MOT/ G. NYŰGEI JVALORIZ^CIó. Török M an ó a Nemzeti Balesetbiztosító részvénytársaság kötelékében szolgólt mint tisztviselő. Még 1924 végén Törököt nyugdíjazták. Az időközben bekövetkezett koronaromlás miatt Török nyugdijának valorizációja iránt pert inditott. Ebben a pörben a kúria részitéletet hozott, amelyben kimondotta, hogy a valorizációs törvény értelmében kell átértékelni a felperes nyugdiját. Ez annyit jelentett, hogy a valorizáció mértékének megállapitásanál figyelembe kell venni méltányossági a lapon minden olyan körülményt, amely a feleknek, de főként a bal esetbiztositónak vagyoni helyzetére és teljesítőképességére vonatkozik. Az alsóbiróságok a kúria e részitélete folytán a balesetbiztositó vagyoni helyzetének tisztázására könyvsz- kér tőket hallgatottak m«g., A szakvélemény adatai szerint a felperesnek szolgálati ideje és fizetése után egy h°napra 467 pengő nyugdíj járna százszázalékos átértékelés mellett, A törvényszék és a tábla azonban figyelembe vette, hogy a Nemzeti Balesetbiztositó esztendőkkel ezelőtt önálío működését csaknem teljesen beszüntette, üzleteivel felhagyott és a Magyar-Francia Biztosító leányvállalata lett s erre ruházta biztosítási anyagának túlnyomó részét, E méltánylást érdemlő körülmény figyelembevétele mellett a felperes nyugdiját 42,8 százalékos átértékeléssel havi 2oo pengőben állapította meg., Ezt az Ítéletet most a kir. kúria jogerőre emelte, /kOT/ G,
