Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/2

1937-08-26 [162]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Törvény széki szerkesztősége: V, Markó-utca 27. sz., I. emelet 26. Telefonok: 1-252-34, 1-252-35 Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE. 1. törvényszéki kiadás. " Budapest, 1937. augusztus 26. — - PER A HASIAK LO V ARE GYLE T KISORSOLT DOLLÁR KÖTVÉNYE IWE K ÁRFOLYAMÁRÓL. A Budapesti Uj Lóversenypályaópitő Részvénytársaság és a Magyar Lovaregy­let még 1923 ev őszén kötvényetet bocsátottak ki. Ezeknek a kötvényeknek a szövege szerint kötelezettséget vállaltak a kibocsájtók arra, hogy a névérték után dollárban fizetnek nyolcszázalékos kamatot és kisorsolás esetén a kötvény névértékét ugyancsak dollárban egyenlítik ki minden le­vonás né Ildii, költségmentesen. Bruck György magántisztviselő most jelent­kezett ilyen kisorsolt kötvénnyel, de vita ' tárna-dt közte és a kötvényki­bocsátók között a nyeremény összege körül, mert a lóverseny építő Bész­vénytársaság és a Magyar Lovaregylet is csak a lecsökkent dollár árfolyam­értéke szerint kiszámított pengőben akart fizetni Bruck' Györgynek, Mivel békés uton nem tudták rendezni ezt a valutadifferenciát, Bruck György a budapesti kir. törvényszék előtt 72oo pengő töke és járulékai Iránt pert inditott a lóversenypalyaépitö Részvénytársaság ellen, akinek'érdekében beavatkozott a perbe a Magyar Lovaregylet is. Dr. Kőházi Endre budapesti kir. törvényszéki biró előtt tárgyal­ták a pert, ahol azt a jogkérdést kellett eldönteni, hogy a kötvények kibocsátásakor vállaltak-e az alperesek a dollár fizetésével kapcsolatban értékállandósági kikötést. E tárgyban megállapította a törvényszók, hogy a kötvény kibocsátása idején a magyar koronával szemben az amerikai dol­lárt mindenki szilárd értékmérőnek tartotta. Feltehető tehát, hogy a dol­lárban'ígért kamat-és nyereménykifizetést azért vállalták a kötvénykibo­csátók, hogy a kötvénytulajdonosok anyagi érdekeik szolgálják. A törvény­szék azonban a fennforgó esetben nem állapította meg a kötvényeknek dol­lárra vonatkozó fizetési kötelezettségét értékállandósági kikötésnek. A legújabb birói gyakorlat ugyanis csak akkor Ítéli meg a felperes dollár-' követelését a magasabb, régi árfolyamú dollárösszegnek megfelelő pengőben, ha a méltányosság ezt ugy kivánja, de ezenfelül kétségtelennek látszik, hogy a dollárfizetés kifejezettem az értékállandóság biztositását céloz- ' ta. Mivel a fennforgó peres esetben ezt a célt megállapítani nem lehetett, a törvényszék a felperest a dollárárfolyam-differenciára inditott kerese­tével elutasította és mint pervesztest a felmerült perköltségek megfize_ tésére kötelezte, /MOT/ G, --- A HÉV-ALTISZT HUSZÉVI SZOLGALAT UTÁN SEM KAPHAT NYUGDIJAT. Érdekes nyugdijpert döntött el a kúria végitélete. A perbeli tényállás szerint Hegedűs János a'Budapesti Helyiérdekű Vasutak szolgálatában ál­lott előbb mint váltóőr, azután mint üzemi altiszt. 1912 év elején foglal­ta el az állásét és 1931 év elejéig teljesített szolgálatot. Működésének harmadik esztendejében kinevezési okmányt is kapott és esküt is tett. Fi­zette a HEV nyugdíjintézeténél a nyugdíjjárulékokat is. Szolgálatának meg­szűnése után nyugdijigényével a HEV eluta-sitotta, ugy hogy Hegedűs nyug­dijának megállapítása iránt a központi járásbíróság előtt pert inditott. Itt azonban,éppúgy mint a törvényszéknél is, a nyugdíjigényével az altisz­tet ^elutasították. Fölkerült az ügy a kúria elé is, ahol ugyancsak eluta­sitó végitéletet hoztak, A biróság ugyanis megállapította, hogy a felpe­res akkor, amidőn a HEV szolgálatába lépett,~betöltötte a negyvenedik életévét es igy a nyugdijszabályok értelmében a nyugdijalap kötelékébe nem volt felvehető, tehát nyugdijra igényt nem tarthat. Kimondotta a kúria, hogy a felperesnek csak ahhoz- van joga, hogy a tőle nyugdijjárulék cimén levont összegek visszaf ize tesét igényelje. /MOT/ G,

Next

/
Thumbnails
Contents