Magyar Országos Tudósító, 1937. augusztus/1
1937-08-04 [161]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Törvényszéki szerkesztősége: V, Marké-utca 27. sz., I. emeiet 26. Telefonok: 1-252-34, 1-252-35 Szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE, 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. augusztus 4. MEG a. MELEGEDŐ RÁDIÓJÁT 13 ELLOPTAK Á BETÖRŐK. Kecskés József kocsifényezosegéd, Szmolen Rezső villanyszerelő és Kis Lajos napszámos az egyik börtönben ismerkedtek össze, i*mint onnan kiszabadultak, Budapestre jöttek, ahol hosszú ideig munkanélküli ődöngtek, Á téli hidegben a Stáció-utcai ingyen melegedőbe jártak. Ebben a melegedőben az egyik rádiócég j°szivüségból a szegény emberek szórakoztatására egy ingyen rádiót szerelt fel, A három rovottmultu ember ' elhatárolt , hogy. 1 rádiót ulkalmas_ időben ~ e" opjk óz értékesiti, " •' A tervük: ^vegrenaj* trasat csak az az egy akadályozta, hogy a melegedő mellett lévő könyvtárteremben állandóan tartózkodtak olvasók. Ezért a lopást ugy hajtották végre, hogy a hármuk közül az egyik nagy erővel becsapta a melegedőnek a könyvtárszobára nyiló ajtaját, az ablakot betörte és ebben a zűrzavarban azután Szmolen fölkapta a rádiót és kiszaladt vele, A rádiót végül is tiz pengőért értékesítették. Elekor Kecskést és Szmolent elfogták, Kis Lajos azonban megszökött. Kecskés Józsefet a törvényszék hathónapi börtönbüntetésre itélte, a sokszorosan büntetett Szmolen Rezsőt pedig a törvényszék kétévi fegyházbüntetéssel sújtotta, A törvényszék súlyosbít 0 körülményként mérlegelte a vádlottaknak azt a lelketlenségét'is, hogy a szegény emberek szórakoztatására szolgáló rádiót lopták el. Az Ítélet ellen a királyi ügyész azért fellebbezett, mert a törvényszék a vádlottakat nem utalta dologházbe és igy került ma az ügy a tábla Lakatos Gálbor elnöklete alatt működő szüneti tanácsa elé, A tábla Kecskés büntetését helybenhagyta, ellenben Szmolen büntetését egyévi és hathonapi börtönbüntetésre mérsékelte és ez alkalommal még mellőzte a dologházba utalást, /MOT/ H. — SENKI SE KÖTELES INGYEN DOLGOZNI. Klein Jenő könyvelő sohase tudta kiosztott munkáját a hivatalos ótók alatt elvégezni az egyik nagyáruházban, A mai nehéz elhelyezkedési viszonyok mellett azonban nem nagyon mert a munkatulterhelés ellen panaszkodni és hosszú időn át ugy segített magán, hogy a hivatalos órán tul is bent maradt hivatalában és igy végezte el a munkáját. Hosszú idő után végül is a hivatalos órákon tul végzett munkájának a díjazását kérte az áruház főnökétől, aki azonban ezt megtagadta. Ebből nézeteltérés támadt a főnök és a könyvelő között ; aminek a vége felmondás lett. Az áruház ki is fizette a Könyvelőnek a rexmondás ldej ére járó-összegeket, de a túlórázások elmaradt dijának a kifizetését megtagadta, , • ,V *. , A könyvelő ezutdn pert indított az aruhaz ellen túlóráinak dijai iránt, Á törvény meg is itélte a könyvelő követelését a következő érdekes indokolással: "Az alkalmazott munkaadójától nemcsak abban az^ esetben követelheti túlórázás cimén munkájának díjazás-t, ha a tulorazas külön dijazása tekintetében a munkaadóval megállapodott, vagy erre a munkaadó kötelező Ígéretet tett, hanem akkor is, ha az alkalmazott a rendes munkakörén kivül huzamos időn keresztül oly rendszeres tevékenységet fejt ki amelynek természetéből okszerűen következtethető, hogy a felek szándéka nem'ingyenes túlórázásra irányult," /MOT/ H.
