Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-17 [160]

\ N IvíET FILOZÓFIAI TÁRSASÁG ELNÖKI NEK PROF. DR. BRUNO BAUCH-NAK EL&ÁDÁ^i A MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Filozófiai Társaság meghív ás ára Sauch Brunc professzor, a német filozófiai társaság európaihirü elnöke rendkívül nagy érdeklődéssel várt előadást tartott. Az előadáson megjelent József kir. herceg,,, az Akadémia elnöke, Mackensen nemet követ és számosan közéletünk vezetői sorából* Az Illusztris előadót a társaság elnöke, Kornis Gyula üdvösölte, majd Bauch professzor előadásában Goethe-nek egyik gondolatából indult ki: "Aki a szellemről beszel, annak a természetet, aki a természetről beszel, annak a szellemet kell előfeltételül venni." Ennek gondolat, ak megfelelően előadását két részre osztotta Bauch professzori Az első rész: a természetről szólt, mint a szellemi élet előfeltételéről, a második pedig a szellemet mutatta ki a természet előfeltételéül. Hogy ebben nincs ellentmondás, az csak olyképpen Igazolható, ha kimutatjuk, hogy a szellemnek mindkét esetben más értelme van. Mindenféle szubjektivizmussal szemben Bauch professzor utalt arra, hogy egész szellemi fejlődésünk, születésünktől halálunkig szükségképp természeti előfeltételeknek van alávetve. Ez a viszony érvényes, ha a problémát a szubjektív Keletkezés szempontj ábó£ tekintjük. Ha azonban csak ebből a szempontból tekintenék, ez a felfogás egy dogmatikus naturalizmusra, sőt végül a materializmusra vezetne. Ezzel szemben fel kell vetnünk a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a természetből általában szellemi élet fejlődik ki? Hogyan lehetséges, hogy a természetben es a természet által kultúra*, alkotunk? Mindez megfejthetetlen talány lenne, ha a természetet a szellemtől teljesen független, abszolút realitásnak fognók fel. Ekkor nem volna lehetséges a természet megértése sem, a természettudomány által* Ugy a természettudománynak, mint általában a kultúrának a lehetősége azon alapszik, hogy a szellem törvényei egyúttal a természetnek is előfeltételei. Ezalatt a szellem alatt azonban nem valamely egyedi szellemi lényre kell gondolnunk, amilyen az emberi szellem, hanem a szellem mást jelent: a világpt meghatározó -s átható szellemiséget: ideát, ugy kantl, mint goethei értelemben, ideát, amely nem időbeli tény, hanem a világ alapiját jelentő Időfeletti tett. E2 teszi lehetségessé, hogy az ember ebben a világban értelmesen élhet és eletének tetteivel célt és jelentőséget adhat. A rendkívül érdekes fejtegetéseket a megjelent előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta ós hosszasan ünnepelte Bauoh professzort, akinek az elnöklő Kornis Gyula mondott köszönetet «/MOT/Vr• 1* • P*odomo:A Magyar Filozófiai Társaság Ap\ elnöksége az illusztrlus előadó személyére való V tekintettel mély tisztelettel kéri a fenti tudő| sitás köz les ét.