Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-22 [160]

MEZÖÖAZD A SÁG \ E HM - S - R TEKE SI Ti" S K RDÉSEI AZ 0MGE.3AN, A Mezőga zdas ági Kiállítással kapcsolatos gazdahét befejezéséül szómba tor) délután öt órakor tartotta együttes gyűlését az OMGE közgazdasági, földművelési és növénytermesztési, állattenyésztési és állategészségügyi, valamint mezőgazdasági ipari és kereskedelmi szakosztálya a Köztelken. Az ülésen Wekerle Sándor arc ny. -'énsügyminiszteijalnökölt, A megjelentek sorában ott voltak gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnök, a földművelésügyi minisztérium képviseletében kenek Jenő dr. min. tanácsos és Balogh '.Vilmos dr. osztálytanácsos, a pénzügyminisztérium képviseletében Szilágyi Ernő dr. min. tanácsos, a kereskedelemügy 1 minisztérium képviseletében Kaosófc Bálint á.'r.» osztálytanácsos, a külügyminisztérium képviseletében Vladár Ervin dr, követségi tanácsos, az iparügyi minisztérium képviseletében Bolbericz Karoly dr, osztálytanácsos, a Magyar Nemzeti Bank képviseletében Quandt Richárd igazgató, az Országos Mezőgazdasági Kamara képviseletében Máté Imre dr. Jbgazg-oó, a Külkereskedelmi Hivatal képv i se létében Kundé r Antal dr. elnök, ezenkívül báró Roaner Iván országgyűlési képviseli, dr, Mesterházy Ernő felsőházi tag, a vinéki mezőgazdasági kamarák elnökei ós még sokan ,íások. Az együttes gyűlés tárgya dr. Bárányos Károly, a Külkereskedelmi Hivatal alelnökének A mezőgazdasági termés értékesítés kérdései" cimü előadása volt, aki előadásának bevetőjében ismertette az utóbbi tiz ev sz'madataiból, hogy a magyar mezőgazdaság termeivényeinek mintegy 35-40 százalékát vitte piacra s ebből körülbelül 15-20 százalók került exportra. Kimutatta az előadó, hogy a gazda búzatermésének ötven száza lakát maga fogyasztja el, huszonöt százalék a belföldi piavra kerül, huszonöt százalékfpedig exportra. Az egyéb mezőgazdasági tenne ívények exportszázaléka is ennek felel meg és esek a baromfiaknál mu tkozik kisebb emelkedés. A mezőgazdaság nem szabályozhatja tetszése szerint a termesmennyiséget, mindig fog kffe les leget produkálni, amit csak külföldön tudnak értékesíteni. Ennek különös fontossága van most, amikor a belföldi lakosság vásárlóerejének csökkenésével a fogyasztás is kisebb lett. A szomszédos államok önellátásra való törekvésé mindjobban megnehezíts a magyar agrártermékek exportját és a behozatalunkkal szemben a kivitelünk gyenge. Különös visszaesés tapasztalható a hozzánk legközelebb fekvő Ausztriába irányuló kivitelünkben. 1933-ban Ausztriai agrárkivitelünk 100 millió pengő értekü volt, 1936-ban már csak 78 millió Ausztria ma már saját terméséből tudja fedezni búzaszükségletének hatvan százalakát, állatszükségletének nyolcvan százalékot, zölds-ag es főzelékszükségletének kilencven százalékát. Az osztrák piac gyengül.sót részben pótolta az olaszországi agrárkivitel, amely 1933-tól 36-ig 30 millióról 50 millióra emelkedett és pótolta részben az állami támogatással Angliáiba, Görögországba, Belgiumba, Hollandiába ás Amerikába irányuló kivitelünk. Sikerült a magyar mezőgazdaság érdekében uj állandó piacokat ©s szereznünk, különösen megvakra, zsírra es gyümölcsre, A külföldi értékesítésünk egyik fázisa az Olaszországgal s Ausztriával kötött hármas római egyezmény, illetve az ennek alapján létre j ött kereskedelmi szerződés, amelynek következményeképpen buzaártékesitesünk nagyban megnövekedett, AZ 1934.évi 7*10 pengős busavilágpiaci ár helyett Olaszországban és Ausztriában a kereskedelmi szerződés alapján 16 pengős áron adtuk el búzánkat és B35-ben a 8„30-as világpiaci árral szemben majdnem kétszeres áron vette át búzánkat Olaszország c-s Ausztria. Az 1936. év nem volt ilyen kedvező, mert a 12 pengős világpiaci árral szem ben Olaszország 18 pengőért, Ausztria 17,60 pengő ér r "otte mát r. búzánkat. Az ezévi buzaértékesítés eredménye alapján feltehető a kérdés, hogy fennmaradjon-e a mai rendszer, mert a fix áron történt előre eladások m.att . /Eolyt.'-bv,,