Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-22 [160]

MEZŐGAZDASÁG * /A termés értékesítés kérdései az OMGE-ban.Folytatás 1./ a kincstárnak is áldozatot kellett hoznia, hogy a lekötött mennyiságeket me gállapod ás s zerüen les z álli thas s a. Ha a világpiac helyzetét ós várható alakulását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a buzafe les legek értékesítési lehetősége kedvező. A mult évi gyengébb világtermés miatt a búzakészletek annyira csökkentek, hogy azok nem fogják meghaladni ebben az évben a 35-40 millió métermázsát, ami a két év előtti 170 millió métermázsához és az azelőtti 200 millió métermázsához képest csekélynek mondható. Az exporttényezők kötelessége egyelőre az, hogy éber figyelemmel kis érj ék a külföldi értékes ité3 megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos mindazon e seményeket, amelyek a kormányzat állásfoglalása számára tekintetbe j öhet#

?-aArra az esetre, ha ez évben is nagyobb feleslegünk adódna, olyan intézkedésekre le3 z szükség, hogy a gazdaközönség maga is tájékozódva legyen erről a kérdésről. Az előadó ezután sorra vette az egyes mezőgazdasági termeivényeket, a kenyármagvakat, a gyümölcs- és zöldségféléket, a baromfi, a bor és az állatértékesités szempontjából és pontos számadatokkal mutatta ki, mennyi volt azokból az 1936. évi kivitel és milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a külföld felé irányuló eladás., a jövőben emelhető legyen. Kijelentette végül, hogy az elkövetkező idény értékesítés szempontjából nem látszik kedvezőtlennek és ha tekintetbe vesszük azt, hogy a kormány mindent elkövet az egyes külföldi kontingensek emelése érdekében és hogy a gazda száz százalékig megkapja azt, ami őt megilleti, ha a gazdák a hivatalos érdekeltségi szervekkel együttműködnek, ugy a jövő évi értékesítés legalább ugy fog sikerülni, hogy az a gazdáknak nemcsak puszta létét, megélhetését, hanem megerősítését is biztositani fogj aWekerle Sándor elnök mondott köszönetet a mindvégig érdeklődéssel kisert előadásért, majd hozzászólások következtek. Először Elek István dr. szólalt fel, aki a buzakerdésse 1 foglalkozva, két alapelvet kórt felállitani éspedig, hogy adják meg a búzának megfelelő árát, és a külföldi, eladásoknál ne fix árakban állapítsák meg a vételárat. Helyesli a minimális ár bevezetését, de a 15 pengős összeg alacsonynak bizonyult. Ma világparitás szerint 20 pengő az ara a búzának és mi mégis csak 18 pengőt kaptunk érte. A minimális áret a termelési költségek arányában állapítsák meg. A Magyarországon összesen termelt búzamennyiségből 18 millió métermázsa marad belföldön és mintegy 3 mi Ili 6 métermázsa külföldi elhelyezéséről kell gondoskodni. Olaszország kétmillió métermázsát, Ausztria 2.2 millió métermázsát, Svájc 1.5 millió métermázsát tud felvenni. Ajánlotta, hogy azoknál az államoknál, amelyekkel kliringszerzödésünk van, ugy állapítsák meg a busa eladási árát, hogy a világpiaci árhoz bizonyos felárat ütnek. A kisgazdák megsegítését sürgette, akik nem tudják olyan hosszú ideig tárolni gabonáikat, mint a nagybirtokosok. Megállapította, hogy a fix árak megállapítása miatt kellett az államnak a határidős üzletek kötését felfüggesztenie. Kérte végül, hogy az a kontingens, amelyet egyes külföldi állanok átvesznek, ne a kereskedelmet illessék, hanem a gazdákat, akikének azt tulajdonképpen szánták. Szily Márton országgyűlési képviselő a vetőmagkérdés exportj ához szólt hozzá és a márkázás bevezetését kérte, mert a külföld bizalmatlan a magyar vetőmaggal szemben. Körülbelül 5-10.000 holdat tesz ki az a terület, amelyen például borsómagot termelnek Magyarországon, a külföld részére. Sajnos, a kereslet sokkal nagyobb igényekkel lép fel, semhogy a kinálat azt ki tudná elégiteni. A magyar magtermelök nem tudják garantálni az általuk szállltotc áruk belső tulajdonságait, araiért ugyanolyan ellenőrzés bevezetését tartja szükségesnek, mint amilyen külföldön már régebben megvan. Beszélt arról, hogy bizonyos gazdaellenes hangulat uralkodik, mert az idei valamivel jobb termés után emelkedett a gazdák vásárlókedve. Adatokkal igazolta, a Hitelbank kimutatásával, hogy a mezőgazdasági indexszám 1926-ban 88 pont volt, 1936-ban csak 78, ezzel szemben az Ipari indexs zám óriási emelkedést mutat, ami az agrárolló /Folyt.köv ./