Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-20 [160]

/AZ .iLL,TOKVO 51 SgÁKQKTATÁG JUBILEUMA.- F o lytatás 1./ Jármai professzor a továbbiakban vázolta, hogy milyen nehézségek, el kellett megküzdeni az állatorvosi oktatásban és hogy a tudományos kiképzés hogyan fejlődött a mi magas szinvonalam. Az állatorvosi hivatásnak és működési körnek mindnagyobb kibővülésével, főleg pedig az állatorvosnak az állami gépezetbe való beiktatásával a szakkörökben mindinkább hangos abb lett a k ivánság, hogy az állatorvos hasonló előképzettséggel lépjen pályájára, mint az orvos, Ebben az irányban az első mozgalmak Bajorországban indultak meg, nálunk Darányi Ignác nevéhez fűződik az állatorvosi felsőoktatás megszervezése, A legnagyobb fellendülés az orvostudományban kétségkivül Koch és Pasteur búvárkodásai idézték elő, mindkét tudós . állati betegségek tanulmányozásával kezdte áldásos működését, az állati betegségeknek tanulmányozása általában igen fontos hatással volt az orvostudomány fejlődésére. Vannak problémák, amelyek átszövik az egész orvostudományt és nem tesznek különbséget, hogy az állati, vagy az emberi pathológi' van-e jobban érdekelve a kérdésben. Az az egyetem, amelynek keretébon osztályún

1

.: most működését kifejteni hivatott, a gyakorlati tudományok terjesztője és fontos feladatának tartja, hogy a haladásban minden téren az elsők között legyen. Kotlán Sándor egyetemi tanár a magyar állatorvosi szakoktatás fejlődését vázolta. Magyarországon 1786-ban Tolnay Sándor professzor működésével kezdődött meg II, József korában az állatorvosi oktatás. Mezőgazdasági viszonyaink,állattenyésztési, állatkoroskodeImi törekvéseink akkor még igen kezdetleges szinvonalon állottak. A feladatokat felismerve, Tolnay Sándor és utódai Önálló intézet megalakítására törekedtek. 1799-ben az egyetem keretébon külön állatorvosi tanfolyam létesült, 1851ben alapították meg az egyetem kötelékéből kiválva a pesti állatgyógyintézetet, amely a holytartótakács fennhatósága alatt folytatta működését. Ez nem igen hozta meg a remélt eredményt. A stagnálás után ez az intézet 1375-ben akadémiai ranggal bir° állatorvosi tanintézetté emelkodott és az intézmény 1880-ban került a mai Rottcnbillor utcai helyére. Nagy hatással volt az állatorvosi szakoktatás további fejlődésére, hogy kár szervezésileg megszűnt az egyetemmel való kapcsolata, szellemi téren ujb°l helyreállt a kölcsönhatás, tanárai jórészt az egyetem kötelékéből származtak. Sorsdöntő működést fejtett ki az állatorvosi szakoktatásban Hutyra Ferenc, akinek javaslatai alapján történt meg a négyéves tanfolyamu állatorvosi akadémia megszervezése, A történelmi Magyarország egyik legnagyobb földmivelésügyi minisztere, Darányi Ignác főiskolai rangra emelte az intézetet és igy felsőoktatási intézményeink sorába lépett, önkormányzatot kapott és fokozatosan kivívta ragának mindazokat a kiváltságokat, amelyekkel a többi egyetem rendel

1 ezik. Hutyra Ferenc szellemi vezérsége mellett fontos szerepek volt ^ Monostori ^ároly, Hátz István, Tangl Ferenc, Plósz Béla, Proisz Hugó, Magyary Kossá Gyula, Marék József, Farkas Géza Rohrer László, Bugarszky István, Aujeszky Aladár, Zimmermann Ágoston és kellmann Oszkár professzoroknak. Hazai intézetünk igen élénk kapcsolatokat tart fenn a külföldi rokonintézményekkel és több profosszorunk, elsősorban Hutyra Ferenc és Marék József neve világszerte ismert.:A hazai állatorvosi szakoktatás később mindinkább a tág értelemben vett gazdaságtudományi oktatás körébe kelült és a közoktatásügyi kormányzat fennhatósága alá vonása után 1934ben a József Nádor Műegyetemi.el, a közgazdaságtudomány i karral és a bányaés erdőmérnöki főiskolával együtt a József ^ádor ^üszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe olvadt. Ezután a Pázmány Péter Tudomány eg^y etem nevében G r ó h Gyula egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében M a r e k József ny. egyetemi tanár, a z Állatorvosi Egyesület részéről k ö v e s s János elnök, az Egyetem mezőgazdasági osztálya részéről Re i c h e n b a c h Béla prodékán, a Termé szettudományi Társulat nevében 2 ± m m e r fis a n n Ágoston elnök, az OMGE bépvi seletébeh P u r g 1 y Emil alelnök, v, miniszter üdvözölte a jubiláló intézetet, J á r 82 a i laroly dékán bejelentette, hogy a :ülföldi rokónintézetek igen nagy számban táviratot küldöttek, a jubileum alkalmából ORSZÁGOS LEVÉLTAR /Folytatása Aövetke z ik./ K. szekció 7 /T) ó '