Magyar Országos Tudósító, 1937. március/2

1937-03-20 [160]

/AZ ÁLLATORVO.I SZiiKOKTiíTÁS JUBILEUMA. Folytatás 2./ és az állatorvosi osztály nevében köszönetét fejezte ki az ünnepségen közreműködőknek* Az állatorvosi osztály hallgatóiból alakult énekkar Himnuszával ért véget a diszünnepély« Utána a megjelent előkelőségek levonultak az állatorvosi osztály kertjébe, ahol felavatták Szepeshelyi Hutyra Ferenc szobrát, amely Mauks Gyula szobrászművész jólsikerült alkotása. Manninger Rezső egyetemi tanár m&ltatta Hutyra Ferenc munkásságát, amely állatorvosképzésünk és állatorvosi rendünk fejlődésére döntő hatássa1 volt, Hutyra Ferenc kezdettől fogva tisztában volt az állatorvosi ismeretek és az állategészségügyi szakszolgálat fejlesztésének elsőrendű köz- és mezőgazdasági jelentőségével, egyben felismerte fontos vonatkozásukat a közegészségüggyel is. Tudományos munkássága az egész világatK állatorvosi köreiben ismeretes, belgyógyászatának megjelenése, amelyen kongeniális tanártársával, Marék Józseffel irt, világviszonylatban páratlannak mondható eseménnyé vált. Ez a könyv német, angol, olasz, spanyol és orosz nyelven számos kiadásban az egész világon elterjedt, az állatorvosok és összehasonlít

0 pathológusok leggyakrabban forgatott kézikönyvévé lett, Hutyra Ferenc neve és szelleme itt maradt közöttünk'tanítványaiban és rajtunk keresztül biztositja eszméinek fenmaradását. Ugyancsak az állatorvosi osztály kertjében helyezték el x

olnay Sándornak, a magyar állatorvosi szakoktatás megindít°jának és apostolának az emlékmüvét, amelyet Guóth G. Endre egyetemi tanár avatott fel rövid beszéd kiséretében. Hangoztatta, hogy a világ első állatorvosi intézetének felállítása után negyedszázaddal hazánkban is megkezdődött az állatorvosi oktatásfezzel megelőztünk számos külföldi államot. Az emlékmű megkoszorúzása után az állatorvosi osztály hallgatóinak bajtársi' egyesületei diszmenetben vonultak el a megjelent előkelőségek előtt. Délben nyitották meg az egyetemi állatorvosi osztály múzeumát, amelyet Deési D a d a y András egyetemi magántanár szervezett meg. Daday András megnyitóbeszédében megállapította, hogy Eur°pa összes államainak hasonló intézeteit megelőztük állatorvosi . muzeumunkkal, amely az állatorvostan fejlődését szemlélteti igen bő levéltári anyagban, továbbá bemutatja az állatorvoslás eszközeit a legkezdetlegesebb idóá bői a mai tudományos színvonalon álló állatorvoslásig. Darányi Kálmán és Hóman Bélint az ünnepi banketten« "~ A jubileumi ünnepségek résztvevői fél 2 órakor a Royalszállóban ünnepi bankettre gyűltek össze, amelyen megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is 0 Az ebéd végén az első pohárköszöntőt Szabó G

usztáv mondotta a kormányzóra, majd C zettler Jenő mondott magyszabású emlékbeszédet Darányi Ignácról, az Állatorvos Egyesület $ Ital alapitott Darányi Ignác serleggel kezében. Megemlítette, hogy néhány nap múlva lesz tiz éve, hogy a történelmi Magyarország legnagyobb f öldm ive lésügy i minisztere elhunyt, hálás nemzete alakját bronzba öntetté és szellemi hagyatékának ápolására, külön tudományos társulat, a Darányi Ignác Agrár-Tudományos Társulat alakult. A mai nemzedék nehezen tudja megérteni Darányi Ignác akkori naigv szabású terveit, az ő tátrai fürdőpolitikáját., horvátországi erdősítéseit és azt a küzdelmet, amelyet Középeurópa hatalmasaival v ivott Magyarország mezőgazdasági érdekeiért és a taagyar földmive s—lakosság vétóé lmében. Ma, amikor egy pár vagon marha kiviteléért, egy p«ár vagon cseresznye kiviteléért reszketni kell, nehezen "tudja a mai nemzedék elképzelni az akkori osztrák-magyar monarchia ker eskedeImi politikáját, Zsigmond király és ^átyás ota nem volt olyan jelentőségű gazdaságai konferencia Magyarországon, mint amilyent Darányi Ignác 1896-ban Mag;yarorLi szagon rendezett. Az összeomlás után a párisi n,agykonferenciára a gyűrj lölködés miatt nem hivták meg sem Németországot, sem Ausztriát, seJa Buliz gáriát, de meghivták Magyarországot Darányi Igruác személyében. Oly cin 1 nagy volt az ő tekintélye. /Folytatása kivetkezik./