Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-08 [159]
/A NEMZETI MUNKAKÖZPONT NAGYGYŰLÉSE-. Folytatás 1./ - A Nemzeti Munkaköz pont - folytatta vitéz Marton Béla - újfajta szervezkedés, a különböző szakmák szervezeteinek élén alkotmányos csúcsszervezet áll. Ez azért fontos, hogy "az egyén mindért, mindenki egyért" elvet megvalósíthassuk működésünk minden vonalán. - Pontosnak tartom azt az elvi bejelentést tenni, hogy a Nemzeti Munkaközpont egy párthoz sem tartozik. Nem valamely pártnak a szerve, hanem önálló 'szakmai szövetsége a polgárként élő munkásoknak, A Nemzeti Munkaközpont világnézeti alapon áll, az Istentől való nemzet és az Istentől való kereszténység örök igazán felépülő magyar világnézet alapján. Sem Moszkvának, sem Berlinnek, sem Rómának világnézetét nem teszi magáévá, mert az ezeréves magyar mult öntudatával ki akarja és ki tudja termelni saját világnézetét. Harcot hirdetünk a velünk szemben álló világnézettel szemben. Harcot hirdetünk azért, mert az nem magyar, nem áll a magántulajdon elvi alapján és mert nemzetközi. Nem vagyunk hajlandók egy magyar munkást sem feláldozni világboldogító nemzetközi tanokért. Mi nem a világ munkásaiért, hanem egyedül és kizárólag a magyar munkás kulturális, gazdasági és szociális megerősödéséért dolgozunk, mert minden magyar munkás, napszámos és minden f öldmive lőnaps zámos reménysége, erőssége lehet egy boldogabb magyar jövőnek, nem/ _ Ha évtizedeken keresztül ' 'az anyag/győzött volna az erkölcs felett, ma más világ volna Magyarországon, Vallom, hogy a nemzet nem gazdasági egység, hanem szellemi és erkölcsi egység. Harcolunk a marxista ideológia ellen, mert hazugságon felépülő egyenlőséget hirdet, pedig a természetből kifolyólag nincs egyenlőség,'A marxista Ideológia tanítása és gyakorlata között egyébként szembeszökő ellentét van; gondoljunk csak arra, hogy 1918-19-ben a Hungária-pincében pezsgő mellett miként dőzsöltek ós ugyanakkor milyen nyomor volt az országban. - Harcolunk a marxista ideológiából fakadt nyugati demokrácia gondolata ellen. Kitöröltük szótárunkból a demokrácia jelszavát, mert rájöttünk arra, hogy nagyon sokan, akik a demokrácia szót hordják az ajkukon, a bankokrácia szolgálatában állanak. És harcolunk ellene azért is, mert mi a lövészárkok magyar vérében f ogant testvériség elvét valljuk, - Ezt a harcot a baloldal és jobboldal harcának is szokták nevezni. Tagadom, hogy a jobboldal és a baloldal harca ugyanazt jelenti, mint a marxizmus elleni küzdelem. Sokan vannak, akik jobboldali jelszavakba burkolódzva visszaélnek azzal, ami a jobboldali gondolatvilágot jelenti és ezek az elemek az első számú akadályai, hogy ma még mindig nem győzött a ma gy ar v 11 ágnéze t. - Én jobboldalinak nevezem a fejlődő embertípust és baloldalinak a hanyatló embertípust. A hanyatló embertípus felüleletes, hlu, önző érdekokért dolgozik ós a felelősséget nem vállalja; ez a tipus elsősorban a bűnöse annak, hogy 1918-19 nyomorúsága reánkszakadt. Ezzel ellentétben jobboldali, fejlődő embertípusnak tartom azt, aki az örök nemzet gondolatvilágát hordja a lelkében, akinek vágyai és célkitűzései tiszták, aki szereti ós becsüli'az alkotó munkát, aki tudja és meri vállalni a felelősséget, kockázatot, _ egyéni téren és nemzeti szempontból egyaránt, A felelősság, a kockázatvállalás igen fontos, mert nagyot és maradandót alkotni csak kockázat vállalásával lehet. A fejlődő embertípus nemcsak ajkán hordja a hazaf is ágot, hanem a hazafias érzését tettekben éli ki, a fejlődő embertípus szerelmese saját fajtájának. - Tiltakozom az ellen a beállítás ellen, hogy mindenki, aki ur> jobboldali es mindenki, aki munkás, baloldali. A fejlődő embertípusok sorában mindegy, hogy ur és szellemi munkás valaki, vagy kazi munkás, az az értékesebb, aki többet hozott és adott nemzete jövőjéért és dicsőségéért, - Ezek határozzák meg a Nemzeti Munkaközpont magyar világnézetet. Fanatikusan hisszük, hogy ez az a világnézet, amely meg kell hogy hozza a nagy magyar gondolat győzelmét. Vitéz Marton Béla a továbbiakban a Nemzeti Munkaköz pont céljait Ismortette, Mi a liberális Magyarország helyett szociális Magyarországot akarunk. Hangsúlyozom, hogy nem s zabád összetéveszteni a liberális kérdést a zsidókérdéssel. A liberalizmusnak csak folyománya, hogy a zsidóság több ii vonatkozásban előretört. Az individuális liberalizmus alatt azt a felfoI gást értjük, amely az állam legfőbb kötelességét abban látta, hogy vigyíázA K-son a rendre és hogy az egyének számára a szabad utat semmi ne keresztezVVaesse. Ennek az lett a következménye, hogy az egyének kihasználták a szabad | /Folyt.köv./ 1 f)R<;7Ínncin,i'iTÍ n ^f/) I