Magyar Országos Tudósító, 1937. március/1
1937-03-08 [159]
/NEMZETI MUNKAKÖZPONT NAGYGYŰLÉSE . /folytatás .2 ./ utón való járást, hogy önmaguknak gazdasági vagy egyéb eredményeket biztosítsanak. Felfogásunk szerint az államnak tiltakoznia kell az ellen, hogy a legjob^agyároknak ezrei és ezrei hulljanak el azért, hogy egypáran előbbre jussanak,. Szükséges a trianoni magyar életben, hogy áz államhatalom megtalálja az utat és módot arra, hogy ne egyesek uralkodjanak;, hanem a^ sokmillió magyar állampolgár megtalálja a maga boldogulását ebben a hazában* A magyar munkásság százezres tömegei nem • baloldali tömegek a jö* vőben, hanem jobboldali erök. - Mi mindenkit szivesen várunk sorainkba és örömmel vesszük, ha a különböző okok folytán elszakadt magyar munkás visszatér ősei felfogásához. Eleve tiltakozom minden olyan beállítás ellen, amely a Nemzeti Munkaközpontot akár lntrikából, akár os tobas ágból' azzal a váddal illeti, hogy soraiban szocialisták és kommunisták is vannak, Aki a Nemzeti Munkaközpontba jön es szolgálni akarja nemzetét, azt mindig szivesen látjuk* • - A szociális magyar életben a munkáskérdés nem rendészeti kérdés többé. A nagygyűlések nem veszélyt jelentenek, nem a verekedés gondolata szállja meg a magyar lelkeket, amikor munkás gyűlésekre mennek, hanem az épitenl szándékozó hazaszeretet gondolata. - Követeljük a jövedelem és vagyon igazságosabb eloszlását. Kenyeret és munkát kell adni a munkásnak és nem megalázó; segélyekkel elodázni a'bajokat. A tőke és a munka harmóniáján épülfeet csak fel az uj magyar élet. Tiszteljük a tőkét, de más a börzetőke és más a nemzeti vérkeringésben szolgálatot tévő magyar tőke. A magántulajdont illetőleg tudjuk, hogy a magántulajdon két szolgálatot tehet: egyéni és közössági vagy társadalmi szolgálatot. Ha az egyéni szolgálatot helyezzük teljesen előtérbe, akkor az individuális liberalizmus s ze 1 lem ében v agyunk, ha a társadalmi reszt ' ; tesszük uralkodóvá, akkor a kommunizmusban vagyunk. Ebben az egy kérdésben én az arany középúton vagyok, Vitéz Marton Béla a továbblak során hosszasan fejtegette, hogy a magyar munkás nem lehet államellenes, nem lehet vallásellenes és nem lehet Isten nélküli* Adjjiák meg a munkásnak ami az emberé és akkor a magyar munkás meg fogja adni a hazának, ami a hazáé és Istennek, ami az Istené, Az intelligencia és a munkásság viszonyáról beszélt ezután Marton Béla, hangoztatva, hogy hidat kell épitenl e két osztály között és a Nemzeti Munkaköz pont A . nem ismer oszt ály harc ot, Tövises és nehéz az az ut, amelyen járni akarunk,-fejezte be beszédét-, de ml semmitől sem riadunk vissza, hogy az uj szociális magyar életet megteremtsük. Nagy taps és éljenzés fogadta Marton Béla beszédet. Kovács István a vas és fémipari munkások főcsoportjának elnöke szólalt fel, hangoztatta,'hogy az ipari munkásság testvérkezet nyújt a mezőgazdasági munkáss ágnak. Szeder János országgyűlési képviselő, ügyvezető alelnök ismertette azután azt a határozati javaslatot, amelyet a munkaközpont a minisztere inök elé terjesztett. A Nemzeti Munkaközpont kéri a munka szabadságának törvényes biztosítását, a munkaközvetítés államosítását. Fontosnak tartja a bórmegállapi tó bizottságoknak minden szakmában való mielőbbi összehívását és . * béregyeztető bizottságok felállítását, amelyek a béreket a mindennapi árviszonyokhoz alkalmazzák. Kérik a korszerű munkahétnek az ipari munkásságra és a magánalkalmazotti karra való kiterjesztésit, a családi bérrendszernek az ipari és bányászmunkások részére való fokozatos bevezetését és a fizetéses szabadságnak az ipari és bányászmunkásságra való kiterjesztését. Végül kérik, hogy a sztrájk és munkáskizárási jogot a kormány törvényhozás utján szüntesse meg. Az előterjesztett javaslatokat a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el és az elnök bejelentette, hogy hétfőn küldöttség adja át a miniszterelnöknek. A nagygyűlésről üdvözlő táviratot küldöttek Horthy Miklós kormányzónak,, továbbá táviratban üdvözölték Parányi Kálmán miniszterelnököt es Bornemisza Góza iparügyi minisztert, A teljes rendben, lelkes hangulatban lefolyt nagygyűlés Marton Béla zárószavai után a Himnusz eléneklésével ért véget a kora délutáni órákban. /MOT/ M, Jrt i.
