Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-19 [158]

MAGYAR ORSZÁGOS TÜDoSITö K é z i r a t

0 .* Tizenharmadik kiadás* Budapest, 1937. február 19. / XIX. évfolyam 40, szám

0 EGYHÁZI HIREK NÉGY ELŐADÁS A SZOCIÁLIS KÉRDÉS MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEIRŐL ÉS LE HE T aS ÉGEIR ő L . A szociális kérdésről a Református Elet és a Magyar Ut cimü országos református hetilapok által tegnap megindított sz-leskörü értekezlet ma, pénteken este folytatódott, a tegnapinál is nagyobb érdeklődés mellett a Kálvin-téri templom mögött l..vő gyülekezeti teremben o Ma is Maan r a k ö s y Gyula Kálvin-téri lelkipásztor, a Református Elet szerkesztője elnökölt o Elsőnek if j . B o e r Elek dr. kecskeméti jogakadémiai tanár tartott elő.bást, a kommunizmusról, mint "a szociális kérdés megoldási kis Jrleté" -ról. Hangsúlyozta, hogy a bolsevizmus életeszménye a gépember, De La Mettrie-nek a XVIII. század közepén kiagyalt találmánya, - uj fogalmazásban az állatember, akinek számára az érzékek az egyedüli útmutató. Az az első gépember? legalább önként volt az, aminek szánták, a bolsevista gépember azonban a vörös terror gyárában készült, mint az any agelvüség megtestesítője. A szociális kérdés legtávolabbi megoldásának sem tekinthető a kommunizmus, ennyi kétségtelen. A bolsevizmus át akarja venni a nyugati civilizációt, hogy vele lerombolhassa a nyugati kultúrát, Ne bizakodjunk el, hogy a legutóbbi moszkvai perek talán előjelei a bolsevizmus közeli bukásának, Szovjetoroszország állandó forradalmi tűzfészek, amely lángbaborithatja igen könnyen a nyugati kultúra épületet. Es ezt a lángot antikrlsztusi fanatizmus szítja, amely ellen nem tudományos ervelessel, iróniával és nem polgári közönnyel, hanem csakis dz 'elő hit erejével lehet sikeresen szembe szállani* S z á s z y István dr. egyetemi magántanár volt a második előadó: a fasizmussal és a nemzeti szocializmussal foglalkozott, szigorúan elvont fejtegetésben. A totális állam a szabadságot csak engedményül adja, mórtéke az állam erdekeihez igazodik. Mlg a fasizmus kétségkívül öncélú, legfőbb elve as államrezon, a nemzeti szocializmus viszont eszköz a Harm-dik Birodalom szolgálata ban, a hitlerizmus vallás, s ezen a ponton határozottan szemben áll a református keresztyénséggel. megmondotta az Ur: Ne legyenek néked idegen isteneid. Fajiság es keresztyenség mégse ' jelenthet ellentétet, a keresztyénség üdvözítő üzenete minden néphez szól. Nem azért vagyunk keresztyének, mert keresztyén szülőktől származunk, hanem mert Krisztusban uj teremtményekként születtünk ujj á, A keresztyén világnézet az emberben a halhatatlan lelket tekinti, a nemzeti szocializmus szerint az ember biológiai fogalom, s^csak a fizikai értelemben vett egyént veszi számításba. Keresstyénség és táj eszmeáramlatok sok vonatkozásban találkoznak: a nemzeti érzésben, a nacionalizmus elsőrangú jelentős igének felismerésében ugyanazt vallja a két uj gondolat, mint a református keresztyénség mindig a történelem folyamán; fasizmus és hitlerizmus élesen harcol a kommunizmussal, mint az Antikrisztus megszemélyesítőjével, ez ls kapcsolódási pont. Gyors tömeghatásuk magyarázata abban van, hogy az egyház a szociális gondolatot nem juttatta eléggé érvényre, nagy tanulság lehet ez minden egyháznak. Pap Béla református lelkipásztor, a "Magyar Ut" szerkesztője a következő cimmel beszélt: A katholicl zmus szociális kísérletei. Hangoztatta Pap lelkész, hogy a "Rerum Novarum" s a pápa többi szociális körlevele és az ezek alapján kiépült katolikus szociális elgondolás nagy szolgálatot tett akkor, amikor határozottan' ámutatott, hogy a társadalmi , kérdésekben más éspedig evangéliumibb megoldás is van, mint a gazdasági liberalizmus es a szocializmus. A tulajdonjog csak akkor állhat meg, ha kötelességet is teljesiti, az osztályharc gyakorlatilag elsősorban a méltányos as igazságos 'munkabér megállapításával vezethető le, - mindezek nagyszerű igazságok. Viszont a katolicizmus megoldási kiserlétei a szociális kérdéssel kapcsolatban nem eléggé határozottak akkor, amikor.a ma/ gántulajdon kötelességeinek végrehajtásáról van szó, s téved a katolicizj/j mus, amikor a holnap államformáját a rendi államban, tehát a modernizált "I .. középkori államban jelöli meg. Helyesen mutat rá az útra? az Evangélium [I módszerére, amelyen keresztül elgondolása valósággá lehet, de á megválóí; / sulás során még eddig nem tudta legyőzni a legnagyobb akadályt, önmagát, | / /Folytatása következik*/