Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2
1937-02-19 [158]
Kézirat. ,-j Tizennegyedik kiaókásw / ./ Budape t, 1937. február 19, i / XIX. évfolyam, 40. szam, EGYHÁZI HÍREK /A SZOCIÁLIS ANKÉT MAI ELŐADÁSAI. Folytat ás „/ Az egyházi birtok és vagyon tulnagy kísértés volt számára.,- igy végeste Pap Béla lelkész - s ennek abszolút szolgálatba álli t ás áv^gy a kor t i la g eddig nem merte felcserélni politikai ós közjogi hátaimat* Matolcsy Mátyás dr, országgyűlési képviselő v.o.it mai est negyedik és utolsó előadója, a következő témát fejtette ki: Az agrárkérdés, mint szociális probléma. Felvázolta a magyar szemnek legmegrázóbb képet: a hozzátartozókkal együtt közel hárommilliónyi agrármunkásság tarthatatlan helyzetet. Napi átlagos keresete alig tizennégy-tizenöt fillér a magyar agrármunkásnetk, s még súlyosabb a helyzet, ha a kereső munkás megbetegszik. A legsürgősebben szükség van szociális biztosításokra, éspedig három irányban. Elsősorban tovább nem halogatható a minden körülmények között megoldandó betegségi es öregségi biztosítás 0 Az agrármunkásság betegs gi biztosítása, szülési segéllyel együtt körülbelül évi ötvenmillió pengőt igényelne, az öregségi biztosítás, ha 65 éven felüli mezőgazdasági munkásságra gondolunk, további huszonöt milliót jelentene, fejenként 250 pengő juttatást feltételezve. Második feladata az agrárszociálpolitikának a családvédelem az o körükben is, az adóreform keretén belül ós az előbbi hetvenöt milliót a vagyon-, jövedelem- és társulati adó megfelelően erős progresszív átalakításával tényleg elő is lehet te remteni , mert hiszen az ország évi négymilliárd pengős nemzeti jövedelmebői zz az összeg feltetlenül kihasítható, a nyugati országokban elő is teremtettek. Harmadik teendő a mezőgazdasági munkabérek rendezésű, a bérminimumok megállapít ás ának formájában, mert ennek a hárommilliónyi tömegnek életszínvonala nagymértékben függ attól, hogy mennyi az évi jövedelmük. A magyar agrármunkásság,teljes elesettsége és a társadalomból való kirekesztettsége következtében nem rendelkezik olyan politikai aS társadalmi s ul ly a 1, hogy a gazdasági fellendülésben való jogos részesedésüket maguknak biztosithatnák* Mind a négy előadáshoz számosan szóltak hozzá. Holnap, s zombaton ér végére a háromnapos szociális konferencia, Makkal Sándor dr. debreceni egyetemi tanár, a volt erdélyi református püspök, D o m j á n János dr. teológiai magántanár , 3 z ab ó Imre budapesti református esperes asMuraközy Gyula Kélvintéri lelkipásztor előadásával. /MOT/F — -ZU: GEDULY HENRIK HALÁLA. A testvér református egyház legfelsőbb közigazgatási testülete: az Egyetemes Konvent részéről a következő távirat érkezett Radvánszk y Albert báró ár. evangélikus egyetemes felügyelőhöz: "Őszinte részvéttel értesültünk arról a nagy veszteségről, amely a magyarors zági' evangélikus egyetemes egyházat dr. Geduly Henrik püspök elhunytával érte, A veszteséget a s eg,sz magyar protestantizmus vesztesé-gének érezzük. A testvéregyház nagy gyászában őszinte szívvel vesz részt a magyarországi református egyház.'Dr. Balogh Jenő fógondnok, dr. Ravasz László püspök, konvent! e lnökök." Tahy László dr. titkos tanácsos, miniszterelnökségi állata* titkár rés zvitsürgönye az özvegyhez: "Mély megilletődéssel értesültem Nagy méltóságod férjének, Geduly Henrik püspöknek gyászos elhunytáról, akinek egyház 1 és közéleti működését mindenkor a hazája és egyhaza iránti önfeláldozó s zeretete jellemezte • Engedje meg, hogy a Hagymóltóságoö-at ért pótolhatatlan veszteség alkalmából őszinte részvétemnek adhassak kifejezés ti, Tahy államtitkár Radv áns zky báró egyetemes felügyelőnél is 4 kondoleált a következő szövegű sürgönnyel: "Dr, Geduly Henrik m» kir. titj/j kos tanácsos, felsőházi tagnak, a tiszai ágostai hitvallású evangélikus iá egyházkerület püspökének elhalálozása alkalmából fogadja Nagymóltóságod { lí őszintén átérzett moly részvétem kifejezését." /MOT/F í |
