Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2
1937-02-16 [158]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a t Tizenegyedik kiadat Budapest, 1937. február 16, . ~Jí v XIX, évfolyam 37 „ szám, •ö' /GRUNER SVAJCI MÉRNÖK ELŐADÁSA. Folytatás 1 0 / a viz pótlásáról: az öntözésről. Mivel Magyarországnak nincsenek hegyei, ahol az öntözővizet tárolni lehetne, a Tiszában keli tárolni,, Ez nem könynyü feladat, de hasonló munkát már végeztek Iránban, a Níluson* a Rajnán Basel és Strassburg között, mindegyik helyen az ármentesitést követte az öntözés, A Nilue minden hasznos vizcseppjét összegyűjtik, A Tiszán is ehhez hasonlóan kell eljárni és nagyon szép eredményeket lehet remélni, mert a technikai nehézségek ugyanazok, mint a Níluson voltak p tudniillik áteresztő talajban kell építkezni, A keleti népek nagyon meg tudják becsülni minden csepp viz értékét és a víznek felhasználása boldogulásukban döntő szerephez jut, Magyarországon' is megkell valósitani a tiszai öntözést a lehető legrövidebb időy^ ktt/£'<$.A tanulságos, érdekes előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta, Gruner mérnök szerdán déli 1 órakor a Simplon-moziban bemutatja az előadásában ismertetett vizzárógátak és egyéb nagy vizi építkezésekről készült filmjét* Belépődij nincs, minden érdeklődőt szivesen látnak, /MOT/Ma MEGAKADÁLYOZHATó-E A MAGYAR KISBIRTOK 3ZÉTPORLóDÁSA? cimmel tartott előadást dr, Fehrenthe il László lovag tegnap a Katholikus képszövetségben. Előadásában ismertette a magyar kisbirtok történelmi kialakulását, kiemelve azt a zárt birtokrendszert, amely a magyar urbériséget jellemezte, A jobbágyi negyed-telek oszthatatlan egészet képezett és nagyságátközségénként szabályozták. A legkisebb ezek közül négy és negyed katasztrális hold volt, ami elég egy család megélhetéséhez. Ezt a rendszert rombolta szét a liberalizmus az 1871,LIII 0 tc 0-kel„ Ennek köszönhető, hogy ma félmilliónál több a'magyar törpebirtokosok száma és földjük nem biztosítja megélhetésüket. Javasolta az előadó a birtokminimum bevezetését és'a tovább nem osztható földbirtok nagyságát négy holdban állapítaná meg, A kisgazdaságok másik nagy veszedelme - mondotta a továbbiakban - a parcellák felaprozódása, aminek fő oka természetbeíii osztályos örökösödési rendszerünk. Ennek tudható be, hogy különösen a Dunántúlon és a Felvidéken a paraszt-birtokok apró parcellákb°l állásiak és egy-egy kisbirtokosnak nemcsak 20-30, de néfta 100-200 szanaszét szórt kis földdarabja van a községen belül. Ennek egyetlen megoldása a tagosítás, A baj megelőzésére többféle intézkedést javasolt az előadó. Ilyen a parcella-minimum bevezetése, amit házhelyeknél már bevezettek, A legkisebb oszthatatlan mezőgazdasági földrészlet nagyságát az előadó egy holdban állapítaná meg. Másik védekezés az értékosztály törvényessé tétele volna, amelynél a földbirtokot a hites mérnökök'bevonásával ugy osztanák fel, hogy egy parcellát se kelljen kettévágni. Kisbirtokosok részére biztosítani kellene a szomszédi elővételi jogot, örökösödésnél négy holdig, adás-vételnél ötven holdig. Az egyéni tagosítás illetékmentessége és a fölösleges parcellázás földszétdarabolási illetéke egészítenék ki még ezeket az intézkedéseket, amelyeknek célja a föld fokozottabb védelme volna, Az érdekes előadást nagyszámú hallgatóság nevében Ötvös Lajos képviselő köszönte meg az előadónak. /MOT/B
