Magyar Országos Tudósító, 1937. február/2

1937-02-16 [158]

MAGYAR 0R3ZAÖ0S lUDóSITó K é Z 1 :* a t Tizenkettedik k'.'a&á; , Budapesti 1957. február 16. Cj XIX. évfolyam 37. száké HÍREK KULTÚRA É3 SZÍNHÁZ A MAI NÉMETORSZÁGOM. Reuss XLV. Henrik herceg előadása az Akadémián. Ma délután f .1 6 órakor tartotta rendkiviili ülését a Magyar Tudományos Akadémia 111.sterm-oen a Magyar Színháztudomány 1 se Színpadművészeti Társaság. Az Akadémia üléstermét zsúfolásig megtöltő előkelő közönség soraiban megjelentek többek között vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a kormányzó neje, József királyi herceg, Auguszta ÍB Anna királyi hercegnők, von Mackensen német birodalmi követ, Hóman Bálint dr. vallásos közoktatásügyi miniszter, Ugrón Gőbor dr. ny. miniszter, az írók Gazdas Agi Egyesületinek elnöke, Voinovich Gaza, a Magyar Tudományos akad ami a főtitkára, Dolmányi Ernő dr., a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Márkus László kormányfőtanácsos., a Magyar Klr. Operaház igazgatója, Németh Antal a Nemesti Színház igazgatója 3S még sokan mások tudományos es mitv..s e ti -.1e tünk kitűnőségei közül. Az ülast M árkus László elnök nyitotta meg, bevezetőjében üdvözölte a megjelent eloke loségekekt és ismertette Reuss herceg munkásságát, amelyet Németország mai s zinházkultur áj áriak megteremtése •relékében végzett. Ezután Reuss Henrik herceg tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért előadását. Előadásában többek között a következőket mondottal - Őszinte öröm 'tölt cl, hogy Magyarország fővárosában, ebben régi műveltségű városban, amelyet oly mély és szívélyes kapcsok f'znek Németországhoz, előadást t-.rtlu.tok. Ezután lendületes szavakkal irta körül mit jelent a kultúra fogalma. - A kultúra - mondotta - valamely ország szellemi és művészi erőinek eredménye* A kultúra jelképe minden ors ság erőforrásának, gyümölcse az országnak ós fajnak, története és fejlődése, tapasztalata is megismerése. A hazai rög összetartó ereje nélkül elképzelhetetlen bármilyen kultúra.. Az elő..dó ezután szembe szállt azzal az elmúlt evekben s ok it vlt tott gondolattal, hogy a művészet önmagában véve már nemzetközi ...s hogy a művész hazája a nagy .világ. Helytelen - mondotta „ a művészben kóbor cs-.v.rgót látni. Vannak a nemzeteknek olyan szent értékeik , amelyeket nem szbad érinteni. Ezek: a nemzet nyelve., dalai, mondái, legendái, a nemzet történelme és annak nagy a ,akjal * Érthető es jogos volt, hogy Nemetorszaggban a nap felháborodással fordult el a liberális kultúra ur .Imától, mert ez olyan á- lapotokra Vezetett, hogy megvetessél kezelték a nemzeti erőket, hogy pl. a szinp -don a német katona eszményét lábbal tiporták és a sárba ráncigálták. Egészséges talajon olyan gaz nőtt itt, amely megfojtassál fenyegette az' egészséges vetést. Meg kellett akadályozni a német liberalizmus félrenőtt esztétikájának burjánzását es ezt sike r a lt is me g a ka d ály o zn i . - Az mondják, hogy a III. Birodalom tönkre tette a művészet szabadságát, sivár kultúráról :-s barbárságról beszelnek* Meggyőzödéssel ál '.apithatom meg, hogy mindez nem áll, Németországban semmiféle kényszert nem gyakorolnak az alkotómunka irányára. Az alkotás legkülönbözőbb alakiéiban és tartalmában virágzik ma is Németországban. Az kétségtelen, hogy nem láthat napvilágot rosszindulatú, vagy ellenséges megnyilvánulás, alantas, Vagy gyűlölködő törekvés. Németországban csak az egészséges és természetes állapotot állítottuk helyre. Ismertette ezután az előadó, hogy milyen támogatásokat nyújt a mai Németország a művészeteknek es Irodalomnak. Az összes Irodalmi dijak összege 350.000 márka, szegény költők támogatására összesen 100.000 márkát fordítanak. Évi 500.000 márkát juttatnak irodalmi müvek terjes zfcésore, mlg zenemüvek terjesztés jro es támogatására évi 600.000 márka jut. A 'mj£/l /

Fo ^ ta t ás a köva t ke z 1 k./