Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-03 [157]

A TI3ZA-DUNAVÖLGYI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE. A Tis za-Dunavölgyi Társulat, a bel-, pénz- ás földművelésügyi miniszterek képviselőinek részvételével február 2-án tartotta évi rendes közgyűlését az Ármentesitő Társulatok Nyugdíjintézetének székházában lévő hivatalos helyiségében. Gróf Khuen-Héderváry Károly elnöki megnyitójában ismertette a társulat kebelében a vízhasznosítási kérdések gondozásába való bekapcsolódás céljából alakított albizottság eddigi működését, rámutatva arra a nagy feladatra, amely az Alföld öntözésével kapcsolatosan az ármentesitő társulatokra vár. Majd a társulat évi jelentésével kapcsolatosan dr. báró Kaas Albert egyetemi tanár, a Pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló és öntöző társulat elnöke kifejezésre juttatta, hogy szükségesnek látná, ha a társulatok pénzügyi, gazdasági helyzetükről és évközben végzett fontosabb munkálataikból, - főként pedig a vízhasznosítás terén el. ért eredményekről /Öntözésekről/ - a társulat központi bizottságának evénkint jelentést tennének, mely feljelentésekből a közgyűlés előtt ismertethetők lennének azon gontosabb részek, melyek a közgyűlés és a társadalom érdeklődésére számot tarthatnának. -> A közgyűlés ezután megadta a felmentvényt a társulat 193 5. évi számadásaira, - jóváhagyta az 1937, évi költségelőirányzatot, majd betöltvén a megüresedett központi bizottsági tagsági helyeket, a dali crákban véget ért./MOT/B. A KÍNAI NTí MŰVELTSÉGE. Dr. Cholnoky Jenő professzor, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke február 5-én, pénteken este hat órakor előadást tart "A kínai n .p müve ltsóge" cimmel a Turáni Társas ágban /Ors zágháza XI. kapu/. Vendégeket szívesen lét a társaság, belépődíj nincs ./MOT/3. A SAJTÓ FELELŐSSEGÉRŐL. Az Országos Nemzeti Klub szerdal összejövetelén HindjyZoJJbán^tartott nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében szabadelőadást, a sajtó felelősségéről. - Örökké kisértő kérdés - mondotta az előadó - amire mindenki szeretne felelni. A rendszabályozás állandóan napirenden van és a mindenkori igazságügyminiszternek komoly gondot okoz, s ő az egyetlen személy, aki ebben tárgyilagos. A többiek a dolog természetebői következően nem azok. A sajtónak a rendszabályozás, a követelőknek a sajtó működése az, ami az idegességet kiváltja, tehát mindenki érdekelt. Az előadó azt hiszi, hogy azért lehet kivétel, mert két uj 3 ági ró érdekeltség vezetője, de amellett hivatali működésében egy olyan intézet élén áll, amelynek lépéseit a nem appen kedvező bírálattal,kesz hangulattal figyelik. Igy mind a ket oldalt meg tudj a érteni. Régi meggyőződése, hogy hibás az a felfogás, amely a megoldásra a törvényben keresi a csalhatatlan irt, A társadalmat és azon belül a részalakulatokat az erkölcsi erők hozták létre -s,a törvény csak a rendjüket védi. A részek az egyes hivatások szerint tömörültek, az odatartozáshoz feltételeket szabtak és az egymásért tartozó felelősség erkölcsi erejét fejlesztették ki. Ez a tömörülés a sajtó munkásainál nincs meg. Ezt a gondolat szabad közlésinek.nagy elve nem akadályozza, ha a sajtó fogalmát, amint hogy most igy is van arról szó, az újságírásra, mint foglalkozásra korlátozzuk. Uj s ágiról rés séről erre a törekvés meg is van. Ha egy gyanús alak újságíró elmén felbukkan, a Magyar Újságírók Egyesülete azonnal nyilatkozik, hogy a neve a tagjai közt nem szerepel. Nem kellene-e a törvény erejével az ebből kicsendülő gondolatot valósággá tenni? Egyéb vonatkozásban kitűnő tapasztalataink vannak. Persze ezzel rögtön felbukkan a képzettség feltételének követelése is. Elfogadhatjuk, hogy külön hivatásbeli klképzas nem. kell, sőt nem is lehet, de olyan mult igazolásának, hogy az újságíró az általános műveltség követelményeinek megfelel, aligha van akadálya. Hiszen még az egyszerű hírszolgálatnál sem tud enélkül megmozdulni és az újságírás hol tart ma ettől? A fejlődés a maguktól sorakozó események közlésétől a fel! kutatott események izgalmas ismertetéséig jutott, nem is számítva a közlemény alakítására ható ériési jelentőséget. tó*. , /Folytatása következik,/ ío ORS? ^GOS I.F.VÉf.TAR U-/