Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-03 [157]

/HINDY ZOLTÁN ELŐADÁSA A SAJTÓ FELELŐSSkGkTíőL. Folytatás 1./ A kat utóbbiban rejlik az újságírás felelősségteljes feladata, de itt kapcsolódik bele a közönség felelőssége ls, Nemcsak <xz újságíró akar ér­dekes és izgató ügyekkel az olvasóinak kedveskedni, hanem az olvasok ezt el is tárják tőle. Ha tehát ennal baj történik, miért csak a sajtó a ludas? És mi art nem beszélnek soha annak a részességéről, aki a maga ér­dekében, mint jól értesült informátor, a gesztenyéjét igy akarja megsüt­ni. ' 1 V - Éreznünk kell a méltánytalanságot, hogy mindig csak az újságírót emlegetjük, de azokat a tényezőket, amelyek a munkájára hatás­sal vannak, nem,* Viszont ez még jobban kívánja, hogy olyan em­ber legyen, aki a helyet megállj a. Ehhez elsósorban e rkölcsl akap kéli, amihez a képesség, a kapzettscg es legfőképpen a testülethez tartozással kitenyésztett egymástól való félelem vezet. Ne' törvényekkel f enyegessök p hanem segítsük abban, hogy renddé alakulhasson. Sajtótörvényünk, ha ta­lán itt-ott j vitásra is szorul, alapjában véve megfelelő, Osak komolyan ke .1 venni es Így kell végrehajtani, vlka knaz ás ában több szigorra van szükség, ez elleti az újságírók sem tiltakoznak. De Így is eltörpül az erkölcsi erek jelentősége mellett, s ezt érzik az újságírók is, mert aki munkájuk előkészítését figyeli, megállapíthatja, hogy szépen fejlődik a lelkiismeretes kutatásra való hajlandóság. Soha sem szabad valamire vo­natkozó, egyébként Igaz fájó eseményt ugy megírni, hogy abból ^ olvasó as egészre következtessen. Ez nem hiv szellem, A nagy tetszessél fogadott előadást, amelyért Kar a ­f 1 á t h Jenő elnök mondott köszönetet, vita követte, A legközelebbi vitaesten, február 10-én, szerdán Verebóly Tibor egyetemi tanár tart e ló­adást tl z orvosi válságról. /MOT/O í Í4ÁQÁN JJL*LMÁZ0TTAK REVÍZIÓS GYŰLÉSE. A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége most tartotta revíziós hagy gyűlését a szőve tSég Alkotmány­utcai székházában, amelyet Szablya János kormányfótanácsos, or­szágos elnök nyitott meg. Beszédében a magánalkalmazottak súlyos prob­lémáit ismer te tte ? ame lyeknek teljes megoldása a revíziós törekvésekkel valósulhat meg. Báró F o r s t e r Pál, a Magyar Revíziós Ljga társel­nöke beszédében megemlítette, hogy bizonyos oldalról kapcsolatot akarnak teremteni a revízió es a kisebbségi kurdes között. A kisebbségi kérdés különálló fájó sebe a magyar nemzetnek, amelyet e llenségeink mérges Itet­tek el, már akkor, amikor még revíziós mozgalom nem volt, A müveit világ figyelmét állandóan rá kell terelni erre a kérdésre, és ellenségeink ko­noksága nem téríthet el bennünket attól, hogy jogi alapon ne követeljük a jelenlegi helyzet megváltoztatását. Annál ls inkább kezd kibontakozni a kölcsönös megértés politikája, mert nemcsak a legyőzöttekkel szembén jártak el helytelenül, hanem az egyik győztes nagyhatalommal szemben, Olaszországgal is, Németország már lerázta bilincselt, Olaszország pedig elagtetelt 3::erzett magának Abesszínia elfoglalásával. Az egyenjogúság elve alapján Németország ls szívesen baráti jobbot nyújt a nagyhatalmak­nak. Forster ^ál báró beszéde után Fali Endre dr., a Magyar Revir.iős Liga ügyvezető ig-zgatója ismertette a revíziós mozgalom fejlődését es azokra a problémákra mutatott rá, amelyek ~>z európai politikai helyzetet e lmérgesitették. Ezek közé tartozik a kerületi kérdések rendezése is. Ma már a világ közvéleménye is belátja ezek kérd-sek rendézesének s zük­ségességét, s igy remény van arra, hogy a magyar nép kívánságai is tel­jesedni fognak. Ugyancsak kismertette Fali Endre dr. a Magyar Revíziós Liga külföldi munkásságát, A revíziós nagygyűlést Szablya János dr. elnök zárta be, leszögezve, hogy minden magyar probléma végeredmény­ben összefüggésben áll a revízió kérdésevei, /MOT/J

Next

/
Thumbnails
Contents