Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-01 [157]

LEHOTAY BARNA ÉS TÁRSAI BŰNÜGYE A BÜNTETÖTÖRVENYSZÉK EL(T T. Lr. Várady Brenner Alajos elnöklete mellett ma tartott tárgyalást a bün­tető törve nysz ék abban a bűnügyben, amelynek vádlottjai Lehotay Barna ren­dőrfogalmazó, Vajda Istvánné foglalkozásnélküli magánhivatalnoknő, Róna Eriíő detektivfelügyelő, Róna Ernőné és dr. Zsigmondy Endre rendőrkapitány„ királyi ügyészség Leh.otay Barnát, mint felbujtót, Vajda Istvánnét pe dlg. int tettest vádolta meg iaamisvád vétsége elmén, de vádat emelt ezenkívül _ehotay Barna, Róna Ernő és felesége^ mint tettesek ellen, dr. Zsig­mondy ellen, pedig mint bűnsegéd ellen, hamisvád vétsége cimén. Az ügyész­sSg szerint Lehotay Barna rábeszélésére Vajda Istvánné 1935 október 31-én. amikor a rendőrség tanuként kihallgatta, dr. Rajczy Géza rendőrfőtanácsost, tudva hamisan azzal vádolta, hogy 1918 évben az összeomlás idején, mint^ avanyosmaróti főszolgabíró, az élelmiszerbeszerzések céljából, a lakosság­tól beszedett és hisrntalánál fogva reábizott pénzt elsikkasztotta. A vád­i rat szerint Lehotay Barna jóltudta, hogy Vejdánénak ez a vádaskodása ha­. is, mégis elmondotta azt Róna Ernőnek. Róna Ernőné pe dig férjének tudtá­val és beleegyezésével, egy beadvány alakjában ezt Írásba foglalta és e beadványnak egy-egy példányát, a m iniszt erelnöknek, a belügyminis z térne.':, az igazságügyminiszternek, a főkapitánynak, valamint Dóia és Hetényi fő p£ fe ány he lyettes éknek elküldték. Ilyenformán az összes vádlottak k özremüked ­t ek abban, hogy dr. Rajczyt hamisan, hivatali sikkasztás bűntettével v;' ­1 o1j ák meg, A mai tárgyaláson a vádhatóságot Vudy Oszkár dr. kir, ügyész képviselte, mig a vádlottak védolmét'dr. Halász £ajos, Bulissa Károly ; .iií.c'^r 1 er István és más ügyvédek látták el. Megjelent a tárgyaláson az ügy s'.r • t ettje dr; Rajczy Géza rendőrfőtanácsos is, akit dr. Halász Miklós ü gyvé" 1 képviselt. A tárgyalás megnyitása után az elnök ismertette a vádirat ren elkező részét, majd megkezdte a vádlottak kihallgatását./MA/­, Vajda lat­várinét hallgatta ki először az elnök, aki flgyeÍmSst9ttQ 3 vádlottat: - Itt emberek kenyeréről van szó, csak a tiszta igazatvalljr, . ost mondja el, hogy milyen beszélgetés volt ön és Harkányi rendőrfőtaná­csos között 1934 tavaszán. - Engem 1918-ban négyhónapi fogházra itéltek és Harkányi főtana­esős ur. megkérdezte tőlem, hogy miért kaptam ezt a büntetést. Elmondtam, hógy 1918-ban Aranyosmaróton, valami szilvaüggyel kapcsolatosan megvádol­ok és ezért bűntettek meg, Azt is elmesélte , hogy Aranyosmarótru csaltek .zz:..l, hogy ott a közigazgatásnál elhelyeznek, állást kapok a főszolgabi­r-éságnál, Megkérdezte tőlem, hogy őrá emlékszem-e, de én mondtam, hogy nem,. Azt is megkérdezte, hogy emlékszem-e a főszolgabíróra, Rajczy Gézára s ki­jelentettem, hogy már nem ismerném meg. Hosszasan kérdezett a főtanácsos ar. hogy mitörtént és én elmondtam az esetemet. Volt a főszolgabiróságon egy tisztviselő, akiről csak annyit tudok, hogy Józsi volt a keresztneve,. Ez a hivatalnok mondta, hogy a főszolgabiróság kedvezményes áru szilvát juttat a lakosságnak és felszólított, hogy propagáljam a' szilvát, vegyek részt az akcióban. Én ezt meg is tettem. Átadott nekem a fŐszolgabiróság pecstéjével ellátott nyugtákat, én a pénzeket, 4o-4o koronát felvettem is a tisztviselőnek továbbítottam. A lakosság októberig nem kapta meg a szil­vát ós ezért zúgolódott, A tisztviselő azt mondta nekem, hogy utazzak Trcr csénbe. El is utaztam, ott letartóztattak. Az egész ügyet magamra vállal­tam és négyhónapot kaptam. - Bűnösnek érzi magát a vádbeli cselekményben? - kérdezte az el­nök. - Zudatlanságomban követtem el, mégis bűnösnek érzem magam, Le­hotay Barnától féltem és félelmemben mondtam azt, amit mondtam. Hosszasan elmondotta ezután, hogy hányszor volt büntetve kihá­gások miatt, hányszor került a toloncházba és miiyen hsesz u időt töltött ott, majd az elnök kérdésére, hogy mikor beszélt Lehotay Barnával először v.Z Ügyről, igy V&lt.SZQÍt: - A toloncház.ban történt, t hogy Lehotay Barna megkérdezte tőlem, ismerem-e Harkányi főtanácsos urat. Én megmondtam, hogy ismerem, de nem era­"••'kszem arra, hogy 1918-ban Aranyosmaróton lett volna. A fogalmazó ur ek­:or azt kérdezte, hogy ml volt az a szilva-akció,, Mondtam, hogy az nem tar­ozik ide, de ő biztatott: mondjam el. Elmondtam neki is, hogy egy hivatal­nok megbízásából propagáltam a szilvát, felvettem a 4o koronákat, átadtam « ln . /Folyt, köv./P % ORS7toí.F,VKÍ.TÁR Oyj

Next

/
Thumbnails
Contents