Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-10 [157]

— ZU LÁZÁR ÜGA ZS ÁG ÜGYM INIS ZTER SAJTÓPERE... /2 .folyta tás ./ - Azonban nem csupán ezek a személyi tekintetek emelik ki a .jelen ügyet a közönséges rágalmazás! perek soréból,, hanem az a jogi szempont b°l jelentősebb körülmény, hogy ez a bűnügy a sajtójognak egy, tudtommal eddig elő sem fordult érdekes kérdését óllitja elénk, melynek megvitatása és annak alapján a királyi kúria elvi élü döntésének kieszközlése a jogegység szempontjából ls különös fontossággal bir. A királyi koronaügyész ezután rövfiden érintette a tényállást, majd rámutatott, hogy a bűnösség kérdése tekintetében a két alsófoku itélet összhangban van. -A valóság bizonyítása - folytatta szavait Pinkey dr. - a vádlottra nézve negatív eredménnyel járt, sőt a vádlott által Vitatottaknak éppen az ellenkezője bizonyult valónak* A vádlott állításai kétségtelenül rágal* mazó jellegűek, mert egy igazságügyminiszterről azt állítani, hogy állása- , aák tekintélyét visszaélések, sőt bűncselekmények elkövetésének lehetővé tételére használta fel, mindenesetre alkalmasak lennének a bűnvádi felelős ségrevonás megindítására, A koronaüg7/ész kifejtette, hogy a vádlottnak a sértési szándék hiányával való védekezése alaptalan, majd rámutatott, hogy a vádlott burkoltan, óvatos fogalmazással irta meg a cikkeket. Behatóan foglalkozott Pinkey Ferenc dr. kir. koronaügyész a minősítés kérdésével. Hangoztatta, hogy ebben a tekintetben a törvényszék Ítélete alapos és kimerítő indokolással arra az álláspontra helyezkedett, hogy itt sajtódeliktumról van s-'„ - Meggyőződésem szerint a törvényszéknek ez az álláspontja eg,o- . dül felel meg a sajtótörvény alapgondolatának és logikai értelmének. Á királyi tábla ellenkező álláspontja a "betümagyarúzat egyoldalúságát igazolja. Utalt a koronaügyész a tényállásra, hogy tudniillik a vádlott dacolva az amnesztiarendelettel, újból a biróság elé akarta hozni eredetileg inkriminált gyanúsításait, s nyilatkozatát most már nem is egy, hanem három n ,\ elterjedésü budapesti napilapban ismételte meg. Nem irta ugyan le betű szerint újra az első cikkét, hanem utalt arra s azt "teljes egészében fenntartottnak" jelentette ki.. A tábla álláspontja szerint a négy napilapban elkövetett rágalmazási eset közül csak az első a sajtóvétség, ellenben a másik három cikkben foglalt rágalmazás már nem sajtóvétség, hanem közönséges rágalmazás vétsége* A kir. koronaügyész hosszasan polemizált a tábla állásfoglalásával s arra az eredményre jutott, hogy egyedül a törvényszék álláspontja a logikus és a birói gyakorlattal megegyező, amely sajtórágalmazást állapit meg mind a három ujabban inkriminált esetben. Végül a koronaügyészi beszéd foglalkozott a sulyosbitó és enyhitő körülményekkel s arra a megállapításra jutott, hogy a törvényszék Ítélete helyesen sorakoztatta fel az összes körülményeket, amiért is Finkey dr, azt indítványozta, hogy a királyi kúria helyezze vissza joghatályába a kir* törvényszék Ítélkezését. Patzner Jenő dr., hegymegi Kiss Pál védője szólalt fel ezután; . részletesen foglalkozott a debrecneni k épviselőválasztásokat követő petíció sorsával s annak a felfogásának adott kifejezést, hogy ebben a tekintetben történtek bizonyos törvénytelenségek, amelyekről - szerinte - "magának az igazságügyminiszternek is tudomással kellett birnia", A védő hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a valóság bizonyítása a vádlottra nézve sikerre vezetett s igy tulajdonképpen bűncselekmény hiányában kéri Hegymegi Kiss Pál dr. felmentését. Körülbelül egyórás tanácskozás következett, majd Töreky Géza .ckkir. kúriai másodelnök kihirdette a legfelsőbb biróság végső Ítéletét. Eea erint a kúria Hegymegi ^iss p

ált sajtó utján elkövetett, háromrendbeli rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek s ezért összbünte tésül kéth°napl fogházra itélte. Az Ítélethez fűzött terjedelmes szóbeli megokolás megállapította, hogy a vádemelés törvényszerű volt s a vádat a bünpörben az arra jogosított személyiség terjesztette elő, illetve képviselte. A vádlott azzal rágalmazta meg Magyarország igazságügyminiszterét, hogy hivatalos hatalmát jogtalanul használta fel. A vádlott a rágalmazásnak úgynevezett veszedelmesebb fajtájával élt, mert burkoltan rágalmazott s az ilyen fajtájú rágalmazásokba rendszerint többet szoktak belemagyarázni. Amennyiben a sértett valóban elkövette volna mindazt,, amivel megrágalmuztatott» kétségtelenül felelősségre kellett volna vonni. A vádlott tehát a rágalmazást /Folyt*köv./ Ky.