Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1

1937-02-10 [157]

W'« ZU LÁZÁR IGA ZSÁGÜGYMINIS ZTER SAJTÓPERE /3. f oly tatás,/ elkövette, A bizonyítási eljárás a vádlottra nézve nem vezetett eredményre, nevezetesen nem sikerült bebizonyítania, hogy a zaklatások és jogtalanságok Valóban a sértett tudtával és beleegyezésével mentek volna végbe,, Az a téhyl hogy a sértett a petíció tekintetében összeköttetésre lépett a többi párttal is, még távolról sem jelent visszaélést, A közigazgatási bíróság sőm minősítette a petíció visszavonását törvényellenes, vagy Jogszerűtlen cselekedetnek, Tény, hogy a vádlott az igazságügymlnlszter személyén keresztül más közhatósági funkcionáriusokat, sőt közhivatalokat Is megrágni* mazött, illetve meggyanúsított burkolt módon, A sértett sohasem használta az "utasítás" kifejezést, ez csak tévedésből került az iratokba, ezt tehát nem lehet a sértett terhére felróni. Mindezek alapján a királyi kurla a bizonyítási eljárást a vádlottra nézve meghiúsultnak minősiti S- ezért az alsóbiróságok sem tévedtek, amikor a vádlott bűnösségét megállapító tták, A királyi kúria azonban a büntetés szigorításának látta helyét, A királyi koronaügyész részéről inditványozott jogi minősítés minden tekintetben helytállói A sajtótörvény értelmében ugyanis sajtóbüncselekmény ről van szó, ha valamely inkriminált gondolatot sajtó utján tesznek közzé. Ez az eset még akkor is fennáll, ha az inkriminált sajtóközlemény csupán utalást foglal magában valamely korábbi tényállításra nézve, A vádlott, amikor három napilapban utalt arra, hogy az eredetileg a 8 Oral Újságban közzétett nyilatkozatát megismételtnek tekinti, ezzel a hivatkozással megvalósította és kimerítette a sajtódellktum fogalmi tényállódékátj annál inkább, mert hiszen a nyilatkozat szövege szerint is a vádlottnak ezzel az volt a célja,hogy ellene az egyszer már megszüntetett bűnvádi eljárás újból meginduljon, Ennélfogva a vádlott cselekményét háromrendbeli sajtórágalmazás vét- • ségének kellett minősíteni, A királyi koronaügyész által a büntetés súlyos bitása végett bejelentett semmisségi panasz mindenben'alapos, A királyi kurin enyhítő körülménynek egyedül a vádlott családos állapotát és terhes anyagi helyzetét tekintette, mert a büntetlen előélet közpályán szereplő egyénnél nem tekinthető enyhítő körülménynek. Ugyancsak nem vehette-figyelembe a kúria enyhítő körülményképpen azt, hogy a vádlottat az iratokból előforduló "utasítás" szó-félrevezethette, aminthogy az izgalmi lelkiállapot sem vehető figyelembe, A közigazgatási bíróság ugyanis az inkriminált nyilatkozatok megjelenésének Időpontjában már orvosolta a vádlott panaszalt, aminél fogva a vádlott abban az időtájban már nem lehetett izgatott lelkiállapotban. Ezzel szemben nyomatékosan súlyosbító körülménynek számit a bűnhalmazat, a sértett magas közjogi állása s az a tény, hogy a vádlott egyes hatóságokat Is súlyosan meggyanúsított, Az enyhítő szakaszok alkalmazására tehát nincs törvényes alap, különösen a vádlott esetében, aki - ».z amnesztiarendelet visszautasításával tanúsított magatartása folytán -~el-> árulta, hogy nem az az egyén, akit talán megfelelően magas pénzbüntetés-.ki szabásával további bűncselekményektől vissza lehetne tartani, A tárgyalás fél négy órakor ért véget, /MOT/ Ky,