Magyar Országos Tudósító, 1937. február/1
1937-02-08 [157]
—MEGZSAROLTA A SIKKASZTÓT... Brenner Lajos altisztnek a közvetlen hivatali fellebbvalója az 1935 év novemberének első napján átadott 800 pengőt, azzal az utasítással, hogy a százasokat valahol váltassa fel, hogy a tisztviselőket ki tudják fizetni. \z altiszt átvette a pénzt s többé nem jelentkezett. Mint utóbb kiderült; egyik vendéglőből a másikba ment, mindenhol sok italt fogyasztott, közben - az egyik százasért - télikabátot vásárolt magénak s végül is, ekkor már késő éjszakára járt, az Andrássy-ut egyik jobb éttermében megismerkedett egy csinos, fiatal nővel s záróra után együtt kiautóztak Kispestre, az aszszony lakására, A nő, névszerinti Weiser Jenőné, kifaggatta a férfit, honnan van annyi pénze, mire Brenner bevallotta, hogy sikkasztott. Másnap délelőttre találkozót beszéltek meg, közben azonban Weiserné értesitette a dologról férjét, ugy, hogy a találkozó szinhelyén, az egyik kispesti étteremben mind a hárman megjelentek. Itt Weiser egy alkalmasnak látszS időpontban félrevonta a sikkasztó altisztet, szigorú hangon értésére adta, hogy "mindenről tud" s ha Brenner el akarja kerülni a kellemetlenséget, hallgatási dij fejében át kell adnia Weiser számára legalább egy darab százas bankjegyet. Alkudozás kezdődött meg közöttük, Brennernek akkor már nem is volt együttvéve loo pengőbe, ugy. hogy Weiser végül is beérte 60 pengővel Alig kötötték meg az "egyességet", ott termettek a detektívek s az egész társaságot bekísérték a főkapitányságra. A megindult bűnvádi eljárás eredményeként a büntetőtörvénysz ék Brenner Lajost sikkasztás büntette miatt egyévi börtönre, Weiser Jenőnét orgazdaság bűntettéért nyolchónapi börtönre, Weiser Jenőt pedig ugyancsak orgazdaság büntette cimén tizhónapi börtönbüntetésre itélte. A tábla a Brennerre és a Beiserre vonatkozó elsőfokú Ítéletet helybenhagyta, viszont Weiser Jenőné büntetését hathónapi és 15 napi bör.tönre mérsékelte, A Brenner Lajosra és Weiser Jenőnére vonatkozó táblai itélet nyomban jogerőre emelkedett, de az ugyancsak elitélt Weiser Jenő, valamint védője senmiségi panasszal fordultak a királyi kúriához, A kúria Polgár Viktor tanácsában Folkmann Jenő kúriai biró ismertette az ügy előzményeit, majd Roth Jenő dr. ügyvéd, Weiser védője tette meg előterjesztését, A védő azt hangoztatta, hogy amennyiben az elsőrendű vádlottat hivatali sikkasztásban mondták ki bűnösnek, jogi véleménye szerint a harmadrendű vádlott, vagyis Weiser Jenő esetében nem lehet orgazdaságot megállapítani; Weisert - szerinte - legfeljebb zsarolás vétségében lehet vétkesnek deklarálni, Aczél Imre dr. kir. koronaügyészhelyettes reflektált az elhangzottakra 3 annak a véleményének adott kifejezést, hogy - ámbár hasonló jogi eset több, mint négyévtizedes praxisában még nem fordult elő,« semmi akedálya sincsen az aldobirósági Ítéletek helybenhagyásának, illetve a másod- és harmadrendű vádlottaknak orgazdaság tekintetében való elmarasztalásának. A kúria beható tanácskozás után a védelem részéről előterjesztett semmiségi panaszt elutasítva, a tábla Ítéletét Weiser Jenőre vonatkozólag jogerőre emelte. Az Ítélethez fűzött indokolás mindenben magáévá tette a koronaügyészhelyettes által kifejtett érvelést, annak megállapir.'.sa mellett, hogy az alsóbirósági Ítéletek a jogi minősítés tekintetében nem sértették meg a fennálló törvényes rendelkezéseket, /MOT/Ky,