Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-27 [156]

ZU KENYERES KAUFMANN /l.folytatás./ A tárgyalás megnyitása után az elnök közölte a felekkel, hogy a törvényszék a bizonyitási eljárást befejezettnek nyilvánítja, majd felhívta a vádhatóság képviselőjét vádbeszédének megtartására, Dr, Grottó László királyi ügyész beszédét azzal kezdte, hogy egy bünpörnek a jelentőséget két körülmény adja meg. Az első a benne szereplő személyek életviszonyai, a második pedig, hogy a bűncselekmény elkövetése nyomán a társadalom milyen mértékben reagált arra. A jelen bünpörben az első körülmény semmi jelentőséggel non bir». A vádlott Kachán Mózes Jakab, negyvenegyévee illetőségnélküli,állampolgárság nélküli, apátlan, anyátlan, foglalkozásnélküli szénügynök. Jelentősége ennek a pörnek csak abból a szempontból van, hogy felháborodást és megdöbbenést keltett az egész társadalomban a vádlott bünsselekménye, amellyel a társadalmi rend ellen súlyos sértést követett el, - Hozzá vagyunk szokva, - mondotta tovább bádbeszédében az ügyész - hogy a vádlottak a biróság előtt a leglehetetlenebb védekezést adják elő. Hallottunk már olyan eseteket is, hogy a vádlott saját cinkostársát mártja be. Olyan esetről azonban nem tudunk, hogy a vádlott saját családi fészkét mocskolta volna be, hogy vétett volna a szülői szeretet ellen, A jelen pörben a vádlott ezt tette. Beletaposott a családi szentélybe, megt^g^dta édesapját, megtagadta édesanyját. Micsoda elvetemültség kellett ahhoz, hogy ezt megtegye, A vádlott eme erkölcstelen magatartásának okszerű következménye az, hogy végül is idekerült birái'elé, A vádlott erkölcstelen magatartása kihívás volt a jóerkölcs ellen, a vádlott visszacsúszott a semmibe azon a szénosuzdán, amelyet ugródeszkának használt fel. Micsoda sze,fényvesztésre volt szüksége, mennyi embert kellett megtévesztenie, amig útját megtette áknasugatagtól a Markó-utaáig, Grottó ügyész a továbbiakban azt adta elő, hogy a vádlott a pör ben rendelkezésre álló adatok szerint Kóhán Bruhe és a béli rabbi természetes fia, mindketten izraeliták voltak, nyilvánvaló tehát, hogy a vádlott is az. Felsorolta azokat az okmányokat, amelyekből kitünőleg a vádlott neve a legkülönbözőbb variációkban szerepelt, majd igy folytatta: - Már nem is művészet, hanem valósággal bűvészet az, amit a vallott ezen a téren csinált és én valóban csodálom, hogy miért nem védekezett azzal, hogy a Kenyeres nevet művésznévként használja. Rátért ezután az ügyész arra, hogy jogi szempontból két dolog fontos, az első az: nem lehet vitás, hogy a tizenkét becsatolt okirat nem valódi, a második körülmény pedig, hogy a vádlottnak közreműködésével került-e be a közokiratokba a sok hamis, valótlan adat, - Kérdezem,- mondotta tovább az ügyész - hogy Kahán Mózes esetleges utódai mivel fogjók igazolni családi nevüket, családi állapotukat, ha nem édesapjuk születési és házassági okirataival, amelyek most itt fek szenek a bir°ság előtt, A csalás vádjával foglalkozott ezután az ügyész, hangoztatva, hogy ez a bűncselekmény is megállapítható a főtárgyalás adatai alapján a vádlott terhére

t Éppen ezért kérte tizenkétrenob eli közokirathamisitás vétségében és egyrendbeli csalás bűntettében bűnösnek kimondani és megbüntetni, hogy mint mondotta: "alkalma legyen Kahán Mózesnek arra, hogy ezen helyiség alatt két emelettel, a fogházban, hosszú időn keresztül elmélkedhessek családi állapotáról és származásáról, - Kaufmann Mózes Jakab, vagy Kahán Mózes ellen méltóztatott a vádbeszédet megtartani? - kérdezte Saemák elnök, mikor az ügyész befejezte felszólalását, - Hahán Mózes ellen, aki nemkétséges, hogy azonos Kaufmann Mózes Jakabbal, - válaszolta az ügyész, Dr, Hoffmann Dezső védő tartotta meg ezután védőbeszédét, elöljáróban azt adva elő, hogy az egész Kenyéres-Kaufmann ügy háttere politikai hajsza. Hangoztatta, hogy a vádirat folytán két esztendő éta mint CS.T 1° szerepel a nyilvánosság előtt védence, mig^most

; a főtárgyalás során maga a vádhatóság képviselője volt az, aki meggyőződve az egyik vádpont^ alaptalanságáról,azt elejtette. Sorravette az ügyvéd a közokirathamis it-'s • vétsége cimén emelt vádpontokat és a főtárgyalás során nyilvánosságra került adatokra hivatkozva, fejtegette, hogy a vádlottat egyetlen esetben sem lehet bűnösnek kimondani. Ami az ezerpengős csalási vádpontot illeti, etekintetben sem hozhat a törvényszék marasztaló itéletet, mert az ez ügyben elhangzott és némely tekintetben a vádlottra terhelő vallomások nem helytállóak, /Folyt.köv./ Ma.