Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-21 [156]

—-ZU VÉGRENDELETÉRVÉNYTELENITÉSI PÖR,,./l. folytatás./ Dr. Nemes Dezső a HOSz képviseletében szólalt ezután fel ós bejelentette, hogy semmiféle bizonyítás elől nem zárkózik el, amennyiben az erre^onatkozó indítványok a pör tórgyát érintik, Dr, Teles Béla, mint másoakrendő alperes sz°lalt fel ezután, majd a harmadrendű alperes: Somló api! képviselője, Fábián Károly ügyvéd tette meg előterjesztését a felperes eK'adására. Az eljáró biró végül az egész vonalon elrendelte a bizonyítást, h elytádott a felek jogi képviselői előterjesztésének és a tárgyalást elnapolta, /MOT/Ma, »—ZU ELMEGYÓGYINTÉZETI ÁPOLÓK ÜGYE,,, /6. folytatás,/ Lee Tibor királyi ügyész kérdezte meg a professzort, hogy leh etségesnek tartja-e, hogy munkamegkimélés céljából, megfélemlítéssel igya•k ezett Ferhécz a betegeket rendre szoktatni. Orsós Ferenc dr, igennel válaszolt, A törvényszéki orvosszakértő a továbbiak során a feltett ujabb kérdésekre elmondta, hogy a betegek két csoportba oszthatók, az egyik csoport megfélemlíthető, a másik azonban csak szépszóval, szelid bánásmód mellett befolyásolható.Az utóbbiak durva bánásmódra hasonló durvasággal reagálnak, - Lehetségesnek tartja a professzor ur - kérdezte most a harmadrendű vádlott védője - hogy a beteg ilyen súlyos bordatörés esetén nem jajgat? - Igen, Ilyen betegek semmiféle fájdalmat nem éreznek. Előfordult már, hogy hasonló elmebeteg titokban olyan súlyos sérüléseket ejt magán, hogy más egészséges ember a legnagyobb fájdalmakat érzi, ő pedig nem érez fájdalmat: a szomszéd ágyban fekvő beteg semmitsem vesz észre,n*3r;*> o&y arcizma sem rándul meg. Megtörtént, hogy egy elmebeteg drótot furt az agyán keresztül anélkül, hogy megmukkant volna. Az ilyen beteg életben Is maradhat. Más alkalommal pedig képzelt betegség esetén kiabál, jajgat s nagy fájdalmakról panaszkodik, A paralitikus betegnél - mondotta a professzor teljesen következetlen a reagálás. Áttérve Szalay esetére a professzor kijelentette, hogy a szerencsétlen emberen észlelt bordatörések sorozatosak voltak, de egyszerr következtek be. Ezután Minich Károly dr. törvényszéki orvosszakértő sz°lalt í'cj . Kijelentette, hogy mindenben hozzájárul Orsós professzor előterjesztett véleményéhez azzal, hogy Győri lelkész és egy másik tanú vallomása elfogadható, mert olyan betegségben szenvedtek, amely nem zárja ki a helyeiészrevételt és tiszta kritikai képességet. Elmondotta ezután a professzor, hogy Szalay - a rajta megejtett boncvizsgálat adatai szerint - györtgént: .. i Iáit, lesoványodott egyén volt, aki paralizls progresszivábm szenbedett é s halálát vérmérgezés okozta, amelynek előidézője bordatörés volt, T

iz: .három bordája tört el a szerencsétlen elmebetegnek, akinél az eltörött bordák környékén gennyesedési folyamat indult meg, amely átterjedt a csonthártyák alá is. Ez volt az oka c.nnak, hogy kétoldali gennyes mellhártyagyulladás keletkezett. A vizsgálat megállapította, hogy Shzalay úgynevezett öregujjában is gennyes gyulladás állt be, ami szintén elősegítette a további gennyesedést, A bordatöréseket a mellkasra való rátérdelés idézte elő, A vád képviselőjének kérdésére kijelentette Minich professzor, hogy az elmebetegeket nem szabad ugy'megfékezni, ahogy a vádlott ápoló tette: nem szabad a mellére rátérdelni, /Sy«/ Az orvosszakértők véleményének elhangzása után La a Tibor dr, királyi ügyész, valamint Gál Jenő dr, ügyvéd és a többi védők a bizonyítás kiegészítésére vonatkozóan terjesztettek elő indítványokat, különböző iratok ismertetését kérték, A törvényszék részben helytadott az indítványnak, az iratokat ismertette, azt az indítványt azonban, amelyben a főápo lói jelentés beszerzését és annak ismertetését kérték a védők, a törvényszék elutasította, Gél Jenő dr, a végzés miatt semmisségi okot " jelentett be. Az iratok ismertetése után a törvéényszék a bizonyító eljárást befejezettnek nyilvánította, /Folyt.köv./ P.