Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-04 [155]

— KÉTÉVI ÉS KÉTHÓNAPI FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK EGY SÚLYOSAN BÜNTETETT EL6­ÉLETÜ GÉPLAKATOST. Dr, Márton Sándor törvényszéki biró elnöklete mellett ma tartott tárgya­lást a büntetőtörvényszék Kostyál József géplakatos ügyében, aki ellen a királyi ügyészség lopás büntette cimén emelt vádat. A vád szerint mult év november 27-én délután Kostyál bement Weisz Kálmán szabónak"István-uti lakásába, ahol kétszáz pengő értékű ruhaneműeket szedett össze, mielőtt azonban eltávozhatott volna, a szabónak az albérlője, aki éppen akkor ér­kezett haza, leleplezte. A tárgy-alás megnyitása után az elnök az ^iratok­ból megállapította, hogy Kostyál különböző lopásokért és csalásokért közel huszesztendei büntetést kapott már, legutóbb három évre szigoritott dolog­házba utalták és csak feltételesen szabadult ki. A vádlott beismerte bűnös - Egy hónap óta nem volt már meleg étel a^számban, - védekezett siránkozó hangon. - Amikor a szigoritott dologházból szabadiábra engedtek, erős akarattal elhatároztam, hogy most már sohasem fogok a bün útjára tér­ni. Sikerült is szakmámban elhelyezkedni, de munkaadóm megtudta, hogy bün­tetett előéletű vagyok és azért elbocsátott. Egy másik helyen ugyanigy jár­tam. Akkor sem adtam fel azonban a reményt; hogy rendes utoh meg tudom^ szerezni a megélhetésemhez szükséges pénzt* Zsilettpengéket, tűzkövet árul­tam, de itt sem volt szerencsém, a rendőrök elfogtak és az a kis áru, ami­be pénzemet befektettem, elveszett, Egy gyermekem van, akinek tartásáért fizetnem kell, de azzal is hosszabb időn^át hátralékban maradtam. Legutóbb értesítettek, hogy kiteszik a gyerekemet az utcára, ha nem fizetek. Végső elkeseredésemben gondoltam magamban: ótt egye meg a fene, utóljára^még rc­próbálom, Igy kerültem az István-utra, ahol bementem a szabó lakására, ­nyitottam a szekrényt, amiben ruhánemüek voltak. Akkor valami belső hang figyelmeztetett újra fogadalmamra, amit régebben tettem. Nagy erőfeszitce­sel legyűrtem magamban a bűnös szándékot és anélkül, hogy bármit magamhc. vettem°volna, távozni akartam. Az előszobában voltam, amikor váratlanul kinyilt a folyosói ajtó s azon belépett egy férfi, akiről később kider"" hogy a szabó albérlője, Amikor rámszólt, hogy mit keresek ott, én rögtön bevallottam neki, hogy lopni akartam, de aztán meggondoltam magamat és összetett kezekkel kertem bocsánatot tőle. Ö meg'is bocsátott, utamra er­gedett, miközben ciaaüíin a lőp^oüu x«fois mentem, hallottam, amint lekia­bál a házmesternek, hogy csukja be a kaput, mert botörő van a házbán. Az Istenre Jr** , «a ( nagyságos uraim, - fejezte be védekezését Kostyál, - csak még m©*** az egyszer bocsássanak meg és ne küldjenek vissza a szigoritott ^názba. A törvényszék kihallgatta We'sz Kálmán^szabómestert- aki ugy adta elő a történteket, hogy amint Kerekes Ádámtól^ albérlőjétől hallotta, a vádlott már kirakta a szekrényből az ágyra az összes ruhaneműéket és az ő kiáltására hagyta ezt csak abba. Káré egyébként nincs és nem kivánja á vádlott megbüntetését,, A következő tanú, Kerekes Ádám épitési rajzoló, el­mondotta, hogy amikor belépett az" előszobába, főbérlője sötét soobájából gyanús neszt hallott, bekiáltott, hogy ki'van ott és ekkor lépett ki onno' Kostyál, aki valóban azonnal kijé lentette, mhogy lopni akart, A vádlott kérésére meg is motozta Köstyált, de csak egy kulcsot és egy vaskapcsot' talált nála. Erre útjára engedte, közben aztán lekiáltott a házmrsternek, hogy zárja le a'kaput és fogja el a betörőt, Amikor aztán a főbérlő szo­bájába benézett, ~'.átta, hogy az ágyon már ki voltak rakva a főbérlő ruha­neműi. A tanúkihallgatások befejezése után vitéz Boronkay István királyi ügyészségi alelnök indítványozta, hogy a törvényszék utalja újból a dolog­házba Köstályt. A védőbeszéd után a törvényszék lopás bűntettében mondc x tt ki bűnösnek a géplakatost és ezért kétévi és kéthónapi fegyházra Ítélte Az itélet jogerős, /MOT/ Ma,

Next

/
Thumbnails
Contents