Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-04 [155]
— -EGY ANYA TRAGÉDIÁJA A BÍRÓSÁG ELŐTT. Két évvel ezelőtt: 1935 január 23-án, a K^plár-utoa 7 számú ház kapujában egy héthónapos csecsemőt találtak. A házfelügyelő rendőrt hívott, aki az elhagyott gyermeket bevitte a menhelyre, ahol Bikszádi Ágnes néven könyve?.ték el. Hathónap múlva a menhely vezetőségénél jelentkezett egy fiatal as\ szony, aki ifjú Samus Józsefnének mondotta magát és kérte adják ki neki a kisleányt. A kapuban talált gyerek ugyanis az ővé, végső nyomorában hagyta el, de szörnyű lelkiismeretfurdalasiii vannak s most szeretné bünöt jóvátenni. Az asszony nem tudta igazolni, hogy bejelentett lakása van és hogy valóban az Ővé a talált gyermek s igy azt nem adták ki. Megindult azonban a bűnvádi eljárás ifjú Samus Józsefné ellen, aki ilyen előzményei: után családi állás elleni bűntett miatt a bíróság elé került. Horváth Géza dr. elnöklésével ma tárgyalta az ügyet a büntetőtörvényszék. A rendesen öltözött 25 éves vádlottnő sirva terjesztette elő védekezését: - Kérem biró ur, én mindent őszintén és töredelmesen el akarok mondani. Végső nyomoromban határoztam el, hogy kiteszem a gyermekemét«r>;y gondoltam, jóemberekhez kerül és jobb sora lesz, mint nálam... Mi: ugyru "s akkoriban férjemmel és másik kisgyerekemmel együtt a legborzalmasabb hely zetben vettunk... - az asszonyon annyira erőt vesz a zokogás, hogy alig tudja folytatni.'• - Férjem beteg lett, elvesztette állását,.» Kilakoltattak bennünket... Azután albérletbe költöztünk, de innen is kilakoltattak, mert nem tudtuk fizetni a^lakbért,., Kértem férjemetj hagyjon el bennünket; jen haza szüleihez. Ok ugyanis gyűlölnek engem esnem mehettem volna vcl De ő nem ment el, mert szeretett. Inkább a nyomort választotta. Nem tetszik elképzelni, mit kínlódtunk. Nem néztem ám ugy ki ? mint most, testem rongyokkal és szennyel volt tele, mert'nem tudtunk meg tisztálkodni sem rendesen. Gyermekeimnek nem volt ruhája, enni sem tudtam adni nekik, bor zasztóan csúnyán néztünk ki. Ekkor határoztam el, hogy a kis Ilonkát kiteszem egy kapu alá, hátha a jóemberek megszánják és gondjaikba veszik. Az utolsó fehérneműbe felöltöztettem, becsavartam egy diványteritőbe és elvittem.,. Letettem égy kapualjába, én pedig egy telefonfülkébe huzódtam-meg és ott vártam,'mi lesz,,. Nem tudják. önök azt megérteni, mit ére. tem én ekkor, én az anya,,.Nekem sem volt anyám, engem is menhelyen nev~ tek,,, v A szerencsétlen asszony nem tudja folytatni, pillanatokig tart, amig az elnök nyugtató szavaira erőt vesz magán s ezeket'mondja: - Azt hittem megőrülök. Azóta szívbajos vagyok, nyomorék. Most is három injekciót kaptam ? mielőtt Ide jöttem,,, - Azután mitörtent, hogy a gyermeket megtalálták? - kérdezte az elnök, - Férjem barátja megszánt bennünket,s amig az uram befeküdt a' kórházba, nekünk egy őrházban adott menedéket. En dolgozni kezdtem, kerestem pár pengőt és az'első gondolatom az volt: visszaveszem a gyermekimet. Mentem a menhelyre, kértem, de mert nem volt bejeiéntett lakásom, a. .. adták'ki. Most már az uram is keres 18 pengőt hetenkent, én takarítani járok, van bejelentett lakásunk: III, Szemlőhegy 152oo számú házban lakunk s könyörgöm: adják vissza a gyermekemet, Beosületes életet éltem v-ár dig, sohasem voltam büntetve s tlszteségesen fel akarom nevelni. Eddig is xsak a másik gyermekem jelenléte tartotta bennem a lelket, nem tudok élni a gyermekeim nélkül,,, A áramai vallomás után az elnök ismertette az előtte fekvő iratokból, hogy az anya önként jelentkezett a rendőrségen is és mindaz, amit a bíróság előtt elmondott, megfelel a valöcágZiák* Ezután Volitzer Pál magántisztviselő, aki a gyermeket megtal-'" ta, a házfelügyelő és Szőnyi Gerő detektív tettek vallomása .a gyermek megtalálásának és az anya jelentkezésének körülményeire vonatkozóan. A bizonyítási eljárás befejeztével Lee Tibor dr, kir, ügyész szólalt fel, majd a törvényszék meghozta ítéletét: bűnösnek mondta ki ifj Samus Józsefnét családi állás ellen elkövetett vétségben és ezért egyhónapi fogházra Ítélte, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre fe?. függesztette, Egyben intézkedett, hogy az anya a'gyermekét visszakapja* Az indokolás szerint az asszony végső nyomorában, azért tette ki gyermekét, hogy ezzel jobb sorssá juttassa, mint nála volt. Ifjú Snmusné hálásan megköszönte a bíróság Ítéletét, amely jog erős. /MOT/Sy, ORSZÁGOS. LEVÉLTÁR UJ