Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-14 [155]

/HőMAN BÁLINT ELŐADÁSA A KÖZOKTATÁSÜGYI PROBLÉMÁKRÓL* F c 1 y tat á 3 2,/ - Pedagógiai viszonylatban talán semmivel annyit nem ál* nek és vissza nem élnek, mint a gyakor la ti ass ág jelszavávale A rosszul értelmezett gyakorlatiasság is uj tárgyak beállítását követelte, s ezáltal megbontotta az iskola regi művelődési egységét, ujat tett a régi -..nyag helyébe anélkül, hogy ezt szervesen beillesztette volna az ereszbe* Ennek következménye az, hogy az iskolának az az oktatási egysége. ás célkitűzése, amely egyetemes, általános műveltség adására irányul, nem érvényesülhet kellőképpen az iskolánál, Nem szeretném, ha félreér tehenek^ ha a szakismeretek tanitása és a gyakorlati oktatás elleni felszólalásnak'minősítenék ezt a megjegyzésemet* Nem erről van szoó iii Csak az "elfogult, egyoldalú és túlzott szakismeret-közles ellen szólalok fel, különösen a tömeg-nevelő iskoláknál, amelyeknek anyaga túlontúl megnövekedett. - S mindezzel párosul még egy nagyon kártékony jelenség-, A szakpedagógusoknak, mivel csak szakjukkal foglalkoznak és pedagógiával lehetőleg kevéssé, nem lóvén pedagógusok, nincsen módszerük, gondolkodás nélkül átveszik a régi rendszert, s alkalmazzék az uj ismeretek tanit€ónál, amelynél pedig az már nem helyénvaló. Ennek következtében a tanítási módszer formalizmussá v áll k. Formális tanítási rendszer alakult ki, amelynek legeklatánsabb példáját a modern nyelvek oktatásénál Iratom. A gyakorlati célokból tanított élő nyelveknél ugyanis ugyanazt a módszert alkalmazzák, amely helyénvaló lehet a latin és görög nyelv tanításánál, de nem a modern nyelveknél,. - Ujabb jelenség a materiális ideológia nyomán kelt és ma is világszerte duló világnózleti válság következtében az iskola világszemléletének frázissá devalválódása, amit vallási és nemzeti irányban is megfigyelhetünk. Puszta szólamokká v ált sz^ ami régen erős belső meggyőződésen alapuló világszemlélet volt

c Az iskolában ugyanis háttérbe szorult a nevelés szempontja, aminek lényege és eredménye is a v ilágszemlé le t. formál ás kell hogy legyen s a puszta ismeretközlésre helyeződött a suly. Valahogy kihullott az iskola alól a vi lágnéz*~e ti alap, mert nincs meg az a kulturális eszmény, s az az egységes nemzeti világszemlélet, amelynek irányítania kellene a tanulmányi rendet, a nevelést, a módszert. Ezért van olyan éles küzdelem az egyes irányok között, A humanisztikus ós reális, a történeti és a természettudományi irányok tulajdonképpeni küzdelme

/

mind a világnézet ingadozására vezethető vissza. Ezért van a s, hogy azok az iskolák, ame lyekp'rl lágnéze ti ' alapon tanítanak, jobban tanítanak. Ez az egyszerű magyarázata annak, amit sokszor hallunk, hogy a s zerzetes-is kólák, általában a felekezeti 1 skolák' j óbban tanítanak, mert ragaszkodnak a maguk világnézeti f elfo- Végül szabad legyen még mint jellemző jelenségre rámutatnom arra is, hogy az iskola elfelejtette, hogy rendeltetése nem enciklopédikus ismerethalmaz nyújtása, hanem a gondolkozás fejlesztése, a lélekneveles. Igy van ez a legalacsonyabb fokú iskolát°l a legmagasabbig. Az egyetemeket hozom fel példának, mert itt folyik a legmagasabb szakképzés. Hiba volna például, ha a jogi karokon nem jogászi gondolkodást tanítanának, nem a jogi érzéket fejlesztenék, nem a jogrendszereket ismertetnék, hanem pusztán anyagi Ismerethalmazzal igyekeznének minél nagyobb mértékben a hallgatóságot megterhelni, s mondjuk az ismeretek gépszerű megtanulására kényszeríteni. Ugyanez áll az orvosi és bölcsészeti karra is. A történeti szakon például nem a történeti anyagnak, a történelem tényelnek és .dátumainak Ismertetésén kell hogy a hangsúly legyen, hanem a történeti gondolkodás s a történelmi érzék fejlesztésen, a tudományos kutatás módszereinek és az elmeleteknek ismertetésén. A mai iskola ezzel szemben v alahogyan merő enciklopédikus itameret-anyag felhalmozásával terheli gyermekeinket, s ezáltal - ki me>-rem mondtai - bizonyos fokig még el is homályosítja a gondolkozó kéAÍta-v /Folytatása következik*/