Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-14 [155]

/HóMAN BÁLINT ELŐADÁSA A KÖZOKTATÁSÜGYI PROBLÉMÁKRÓL, Folytatás 3,/ - Ezek a jelenségek jórászben korunk világnézleti válságában gyökereznek. Különböző ellentétes eszmék, ideológiák, gazdasági és politikai áramlatok sodrában élve kell keresnünk a helyes eligazodást., s a helyes utat, amelyen haladva biztosithatjuk a nemzet Jövőjét, biztosíthatják egy helyes es szilárd nemzeti világszemlélet kialakulását* Ez az ut az iskolán keresztülvezet. Az iskolában kötelességünk előkésziteni a jövőt, kötelességünk a fiatal . nemzedéket tájékoztatnunk as oly irányban igazitanunk, amely irányban járva a mi művelődési eszményünket megközelíthetjük. - A túlzott ismeretközles helyett értelem-nevelésre, erkölcsi es világnezleti nevelésre, jellemnevelésre, s ennek keretében helyes testnevelésre van szükség. Az er te lem-neve lesrő 1 szólva, ebben már benne foglaltatik az a szükséges művelődési anyag, ismeret-tömeg, amellyel a jól képzett ifjúnak rendelkeznie kell, ha iskoláját elvégezte. * nevelés es az oktatás egyensúlyát kell helyreállítani, ezt a megingott egyensúlyt kell újra megteremtenie. Es a nevelés célja csak egy nagy eszmény felé néző egészséges , szilárd vi lágnézle t kialakítása lehet. Ennek a világnézetnek tartalma nem lehet más, mint a legmagasabb értelemben felfogott emberi, közérdek!, hivatásbeli etikában megnyilvánuló erkölcsiség es az emberi közösségtudat*. Ez a tartalom és ez a világszemlélet spirituális ás meggyőződ isem szerint csrpán a vallásos es nemzeti alap megtartásával érhető el. Az iskolai tantervek kidolgozásánál éppen ezért a vallásoktatás mellett más tárgyak keretében is igen nagy súlyt h elyzetünk az erkölcs- ás . ?/

\ jellemnevelő és a nemzetnevelő szempontokra. Éppen ezért uj tantárgynak nem nevezhető, de külön foglalkoztatást jelentő érát állitottunk be a tantervbe,, Ez az osztályfőnöki óra, amely voltaképpen a tanár nevelő órája anélkül, hogy a tanárok a többi órák keretében is ne nevelnének. A másik szempont, amit az iskolai oktatás módszerében szeretnénk érvényes!teni, a tanár és tanuló viszonyának bensőségesebbé, melegebbé, családiasabbá tétele, a tanár és tanuló közelebb vitele egymáshoz, amit csak két tényező akadályoz, a rossz módszer es a rossz .tanár» - AnevelésJAs oktatás kiegyensúlyozásénak kérdése mellett . másik nagy probléma, amivel folyton foglalkozunk, az elmélet és gyakorlat viszonyának egyensúlyozása az iskolában. Mindkét irányban erős é s meggyőződéses pedagógusok^ szakemberek és nem szakemberek állanak egymással szemben. E téren van a legtöbb vita, s a legkisebb egyetértés, mert itt van a legtöbb hozzá nem értő hozzászólás és óhaj, s itt van a legtöbb "túlságosan hozzáértő" hozzászólás ls. Célzok 1 tt a szakpedagógusokra, akik ragaszkodva a regihez, nem akarnak tágitani a maguk módszerétől ós f e lf ogás átyjDlr - Nem lehet nézetelterés köztünk atekintétben, hogynellentétben az elöljáróul felsorolt regi korbeli emberi ideálokkal.,.' a mi korunk kulturemberének eszménye csak az erkölcsös, müveit, munkás, szociális magyar polgár lehets - Ez embertípus kialakítása érdekében az Iskolai oktatás gerince csak a nemzetismereti oktatás lehet* A nemzetismeret - amely alatt ertem a nyelvi, irodalmi, történeti, földrajzi, gazdasági, jogi," állampolgári ismereteket, s bizonyos iskolatípusnál 8 latin nyelvet is, mint a magyar nemzeti művelődés egyik alapját és részét, - tulajdonképpen minden iskolai oktatásnak, minden iskolatípusban gerince »Ez a nemzetismereti anyag természetesen bővül, vagy szűkül terjedelmében, aszerint, hogy milyen iskolatípusról van szó. A nemzetismer ti oktatáshoz járul azután a természettudományi éő matematikai oktatás, s a pusztán gyakorlati calz-tu élő nyelvoktatás, A neveles ^s nemzetismereti oktatás, ha eltérő terjedelemben is, közSs alapelvek szerint és azonos célkitűzéssel folyik minden iskolatípusban. Az anyag terjedelmének különbségei és más tárgyaknak beillesztése az, ani az elméleti ás gyakorlati iskola| típusokat megkülönböz teti egymástól. !i,.f,- /Folytatása következik./