Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-14 [155]

Hóliilí BÁLINT ELOÍDÍS:, A KÖZOKTATÁSÜGYI PROBLÉMÁKRÓL. Az Országos Nemzeti Klub tegnap este tartotta az Országos • Kaszinó különtermeben ezévl első összejövetelét, amelynek során H ó m a n Bálint vallás- is közoktatásügyi miniszter egyórás beszed kereteben nagy figyelemmel kis«rt előadást tartott a magyar -közoktatásügy problémáiról. Az összejövetelen mintegy kétszázan vettek részt a magyar társadalom kitünös igei közül. ^ jelenlevők soraiban volt Darányi Kálmán miniszterelnök es Fabinyi *Ihamér pénzügyminiszter, Vargha Imre, a legfőbb állami számvevőszék elnöke, gróf Teleki Pál, Tasnádi Nagy András államtitkár, Ravasz László püspök, Keresztes-Pischer Ferenc, Kállay Tibor, Nagy Emil, Szendy Károly polgármester, Purgly Emil, Kárpáthy Kamilló, Rapaich Richárd, báró Radvánszky Albert, báró Láng Boldizsár, Preszly Elemér, Czettler Jenő, Töreky Gez«, Petri Pál, Mayer károly, Kelemen Kornél, Ferenc-.y Tlénr, Lázár Ferenc, v. Tár czay-Fellcldes Román, Ha ás z Aladár, 3:abl;

;

;--FrischcAif Ferenc, Zsilinszky Gáoor, Eredi Harrach Titumar, Lányi Ma- ton, Meskó Oszkár, Prém Lóránd éS még sokan mások. Dr. Karafiáth Jenő megnyitószavai során ke gy élettel emlékezett meg a klub elhunyt kiváló tagjáról, Sipécz Jenő főpolgármesterről, majd bejelentette, hogy az Országos Nemzeti Klub Raffay Sándor evangélikus püspök indítványára 'Avíikónt domeoritsuk ki magyarságunkat" összefoglaló cimmel előadássorozatot vett tervbe* Az első előadást ezév őszén Herczeg Ferenc tartja, s ennek keretében a sajtó, az irodalom és a művészet szempontjából foglalkozik a kérdéssel. H ó m a n Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter tartotta meg ezután igen érdekes előadása;. Abból indult ki, ho gy a Szak te s — tületekben és a parlamentben is'e lhangzott bizonyos felszólalások azt a meggyőződést érlelték meg benne, hogy a kultúrpolitika, különösen a neve1 és politika k~rd ->sel iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik a müveit magyar közönség körében. Egyúttal azonban azt is meg kellett állapit..nia, hogy Iskolapolitikai celkitüzisei és a folyamatom lévő reform-munkálatok tekintetében bizonyos félreértések és tájékozatlanság, sőt velük szemben bizonyos bizalmatlanság forog fenn* Természetes következménye éz annak, hogy a müveit magyar közvélemény nincs eléggé tisztában az iskolai, a nev elesi reformok s süks égess égének, az ujj ászerve zesl munkál-, tok időszerűségének voltaképpeni indokaival. Európa az utolsó évtizedekben az iskolareformok hosszú soroz-tát termelte ki, s ezek a töbo-kevesebb sikerrel Végrehajtott átszervezések azt a látszatot kelthetik, mintha nem a szükségletek kielégítéséről, ha-nem a mindenkori vezetőpolitikusok alkotó- szenvedély érői volna szó. Ezért nem felesleges, ha néhány szót szól azokról az alapvető problémákról, amelyek a reformokat nemcsak nálunk, de Európa minden országában éppen napjainkban szükségessé teszik. Ne várja azonban senki most tőle az iskolaügy részletekbe menő fejtegetését, csupán tájékoztatást, útbaigazítást kíván adni . Megvilágítani kívánja azokat a főbb problémákat, amelyekkel foglalkozunk, s amelyek irányában az iskolaügyet megrefomálni kívánjuk, de az idős zerüseg kérdését is, hogy miért törekednek ma- Európa-szerte mindenütt, s miért törekszünk ml is az iskolák me gr e f orm ál ás ár a, - Az iskola fogalmából kell kiindulnom . mondotta ezután. Mi az iskola, kezdve a népiskolától, fel a legmagasabb fokig, az egyete-. mig? Az iskola müveltségősztó intézmény, műveltség adásával látja el azt a feladatát, hogy az ifjúságot az életben való eligazodásra, az állami, társadalmi, gazdasági élet különböző ágazataiban való eredményes működésre és a nemzeti társadalom keretében a közösségben való harmonikus együttműködésre előkészítse. Az iskola műveltség nyújtásával készíti e lő az ifjúságot az életre. Természetes tehát, hogy bizonyos foki^ mindig ÓB mindenkor függvénye es kifejezője az általános nemzeti művelődésnek és egyben Irányítója is a kultúra fejlődésének, mert hiszen a fiatal nemzedékiek nyuj tott m veltség az az alap, amely a további kulturfej lodest determinálja. Az iskola ehhez képest tehát célkitűzésében az általános ) nemzeti művelőd s korszerű eszményéhez, a művelődés irányához, tartalmához L és színezetéhez kénytelen minden korszakban alkalmazkodni és csak akkor |AA /Folytatása következik./