Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-10 [153]

INGYENES LIÜIíMÖZVETHLS. A budapesti hatósági munkaközvetítő jelentése 1936 évi december hó 9-én kelt kimutatása szerint az elmúlt hét folya -án összesen elhelyezett 440 egyént. Jelenleg foglalkozást kaphat összesen 98 egyén és pedig 49 ipari szakmunkás, 19 betanult gépmunkás és gyári segédmunkás, 2 ügynök, 10 háztartási alkalmazott és 18 tanonc. Hadigondozottak részére bejelentett munkahelyek szama 47 és pedig 19 gyári munkás és napszámos, 1 rézhenger esztergályos, 1 selyemnyakkendő szövőmester, 14 fonó-szövő-orsozó-cérnázó, 2 vegyi vasalónő, 10 fonó-szövő tanuló. Foglalkozást keres pedig összesen 5.711 egyén és pedig 2.631 ipari szak unkás, 1.164 betanult gépmunkás és gyári segédmunkás. 697 gyári és egyéb napszámos, 460 szolga, kifutó, kocsis, 165 magántisztvisüe ő, 200 kereskedelmi alkalmazott, 12 ügynök, 190 állandó, 178 kisegítő háztartási alkalmazott /takarító, mosó, vasalónő/ 14 tanonc

0

/Í10T/B FŐVÁR OS ELUTASÍTOTTÁK A SfiGL* KIO 1ZK BÉRLETÉT, A főváros városgazdasági szakbizottsága csütörtök délután Kovácsházy Vilmos tanácsnok elnöklésével ülést tartott, amelyen a Hangli*Kioszk bérletének meghosszabbítását tárgyalták. A bérlet meghosszabbításának ügyo immár negyedízben kelült a városgazdasági szakbizottság elé© A bérlők legújabb módosított ajánlatának legfontosabb része az volt, hogy amennyiben a főváros 1938.tól kezdődőleg ujabb 10 évre meghosszabbítaná bérletüket, akkor a fővárosnak a második öt évben joga van a bérleményt rövid felmondás után barmikor visszavenni, egyébként az első öt évben pedig megfelelő kártérítés ellenében

;

és pedig aszerint, hogy ebből az öt évből hány esztendő telt már el. Az első felszólaló Cselényi Pál még min'ig nem látja tisztázottnak a helyzetet, A bérlők kétszázezer bengő beruházásról bes.'&lnek, ami ideijeeen komolytatfaZI), mert a felsoroltakból kitűnik, hogy min--össze hatvanezer peri* gő komolyabb befektetést tudnának eszközölni^ míg a fennmár..at szaznegyvezezei pengő az üzem korszerű fenntartására fordifcatnék,. ami tulajdönképen nem más, mint rezsiköltség, amelyet minden vállalkozónak viselni ke

A

t Az ilyen beruházás nem jelent a fővárosra sem értéket, sem vagyongyarapodást, legfeljebb csak akkor, ha a főváros tiz év múlva a Kioszkot újra bérbe adná, ami azonban egyáltalában nem valószinü, mert ez a terűiét városrendezés szempontjából erősen tekintetbe fog jönni. Ennek ellenére sem ellenezné a Kioszk oovábbi bérbeadását, ha biztosítást kap a főváros arranézve, hogy a bérleti időszak tiz éve alatt a févárosnak bármikor minden kártérítés nélkül joga van a terület használatát fölmondani, természetesen ha a felmondás városrendezési okokból folyik, Horovitz Gábor szintén azon az állásponton van, hogy a kétszázezer pengő értékű befektetés komolytalan, mert ebbe az üzembe ilyen összeget nem lehet beruházni, A Hangli-Kios^? helyén nem is szabad állandó jellegű dolgot építeni, mert ezzel a főváros egyik legszebb épületét, a Vigadót takarják el mégjobben. Amennyiben a Han li Kioszkot a főváros a jövőben is bérbe akarná adni, akkor föltétlenül-nyilvános pályazatot kell kiírni, de ezt is csak a mostani érvénybelévő szerződés lejárta ut^n. Sietésre a fővárosnak semri oka ] '.ncsen, Ö is feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a főváros a jövőben termikor min

: en kártérítés nélkück mondhasson fel a bérlőnek. Minthogy az előterjesztésben ez biztositvan nincs n, az előterjesztést nem'fogadja el, H a 1 á sz Arnold csatlakozik Horovitz álláspontjához, mert semmi olyan kényszerítő indokot nem lát, amely szükségessé tenné azt, hogy a főváros a bérlet tekintetében kezeit megkösse.