Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-07 [153]

RAVASZ LÁSZLÓ PÜSPÖK KAPOSVÁRI BESZÉDE A MEGHASONLOTT VILÁGRÓL ÉS A VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRÓL. Nagy ünneps.ggel kezdődött a református intelligencia háromnapos gyűlése. Kaposvár, december 7. A magyar református értelmiség tagjai számára háromnapos ors - á :oa ertekezletet hívott egybe Kaposvárra a kálvinista társadalom legnagyobb hetilapja, a "Református Klet". Vasárnap játszódtak le a megnyitó-események,, egyebek között a következők jelenlétében: Kaposváry G örgy dr •polgármester, Matolcsy Sándor' dr. református f o\ mndn ok-kormány fi tenácsos, megjelent a kaposvári Nagyboldogasszöny Egyházközség világi elnöke, Ta 1,1 ián Andor ny.alispán es a zsidó hitközség képviseletében Berger Samu dr. világi elnök is, ott volt továbbá: Huszár Aladár dr.fe 1s házi tag, 'eformátus egyházmegyei gondnok, László Sándor dr.törvényszéki elnök, Ra v a zdy .György ny .de zredes, a nagysikerű összejövetel rendé . őoi ?otts ágának elnöke, Jókay-Ihász Miklós dr.egyházmegye 1 gondnok, gazd .főtanácsos, vitéz Csia Sándor dr.MÁV.igazg. főorvos, almás 1 Balogh Lóránt budapesti egyházközségi fogondnok, Zsobrák János dr., ^ Ügyvádi Kamira elnöke, Gyenge Ferenc dr.ny .pen zügy igazgató, Begedy Péter or.főszolgabíró dS sokan mások az ország különböző részéiből. Délelőtt a kaposvári reforraátus templomban S z a b o Imre budapesti esperes vezette az Istentiszteletet, majd. a református gyülekezeti hájban nagyszabású matiné volt. R a v a s z László dr.püspök, a "Református Élet" fös-erkes -.tője tartotta az ünnepi előadást. A többi között ezeket mondotta: . — Mit jelent égess vi lápunkra nézve, hogy Krisztus az Ur? A görög ember sorsa a végzetnek kib Mcithetetlfenségéből állott elő, versenyző istenek játéira volt az ember, nem volt nyugalma addig, amíg nem látta át, hogy a.z egész mindenség egyetlenegy akaratnak müve, ezen a világon egy gazda van, egy törvényadás és egymással sem a sorsban, sem az -létben ellentmondások elvileg nem lehetségesek; e nagy tapasztalás után indult el a filozófia es a tudomány, hogy megpróbálja ezt az egységet bizonyítani is, a tudás eszközeivel. Hogy mennyire sikerült ez, nem foglalkozunk vele, csak azt állapítjuk meg, hogy a világ ügye csupán elméletileg volt igy, - mert gyakorlatilag szét van tépve az eletünk, ellentétes hatalmasságok szolgálatában áll. Ilyen s zettépettség, különbs jft v un & v <-t x lás éá a mindennapi élet között: elmegyünk a templomba, amely n^gy emlékj^eésekből -s hangulatokból áll, ott elkezdünk hallgatni örpkkovalóságból felenkzuduló h.rsogó üzeneteket, he Íjuk azt,hogy első a ,lelek, utolsó a test - oS már talán nmikor kilépünk a templomból/ kezdődik az, hogy egy egeszén más világ törv ^nyadása szerint élünk,amelynek ilyen paragrafusai vannak: az eresebb győz, aki győz annak igaza van é.s nem az győz, akinek igaza van, hanem annak van Igaza,aki győz... "Strébernek kel) lenni, hogy valamivé váljunk, a testet jól keli tartani, - a lélek majd csak elérkezik" • • • Két jégtábla e z a két világ,egylk felfelé, másik -efelé, noha találkoznak, de más-mas az útjuk, más a zászlójuk es.... a kettő között sokáig jönni-menni nem lehet, mert azáhsZakittatik a lélek, meghasonlik az élet. - Miért van az például, hogy a magánéletre és a közéletre nézve ke b különböző erkölcsöt és törvény ad ást hoznak be az emberek? Miért van, hogy más erkölcsöt Írunk elő az ass-onyoknak és mást a férfiaknak: mintha két törvényadás volna a nemek szerint? Miért van más morálja az urnák -s a paras.-tnak, • s hogy egy merőben más ás idegen világ a marxista proletár-szervé zked.es világa és más a keresztyén és a nemzeti alapon fennálló társadalom világa? Mi.rt van az, hogy kot erkölcsi mérteket ismerünk ágj a ás nem*.á

rja számára, s hogy: ugyanaz az értékeli l...s másképpen mutat, ha egyik nemzet a maga naoionális szempontj ából n ..zi, mint maikor egy el lehSöges nemzet?! /jr> _ 1 -.4- l.S£— /