Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-07 [153]

/Ravasz László püspök kaposvári előadása. F. oly tata s ./ _ Mindebből az következik - folytatta Ravasz László püspök -, hogy a mi világunk egy széttépett, e ientmondásokka 1 és rieg~ hasonlásókkal teli világ,' amelyben más a szög, más az irány, a forgás, amelyek v kietlenül összetalálkoznak, de ezek idegen hajók, másfelé induló áletdarabok és ha követjük útjukat az égre, a kozmikus távolságban felvetődik a parányi különbségek rettentő ellentétes a testnek ás a léleknek, Krisztusnak és a sátánnak rettentő szembeállása. Azért tehát minden fontos és nagy dolog egy urát mutatja ennek a világnak, elismeri és megvallja, hogy egy gazda van* egy törvényadó - és ez nem maga a "homo sapiens", vagy homo animalis , nem az elvont természet,mert mindezek: teremtmények^, másodlagos dolgok és törvényadó, gazda csak egy lehet: Krisztus. De u se a maga történeti jelentkezésében: csupán mint . názáreti vándortanító, a részvétnek, szeretetnek, jóságnak és hűségnek embere, - hanem Krisztus: a testté lett Ige, a Szentháromság második szemá^/e, csak az lehet Ur, mert e világ: felett ur csak Isten lehet. Nézzük csak: ott van uraságának két roppant jogcirne: a teremtés jogcíme ás a váltság jogcirne, - Krisztus azért ur a világ felett, mert résztvett annak teremtésében, minden ami lett, általa lett, mintahogy a fazekas a sárt, amelyet formált, bármikor széttörheti, földhözvághatja> ukraalakithatja, Isten £lyan ur világok, eletek és sorsok felett, nem kérdezett meg téged, hogy milyenné teremtsen, felvett, mint egy darab agyagot, formált és elbocsátott. - Krisztus meghalt érettünk : a váltságnak ez a jogcirne nagyobb, mint a teremtés, mert a cseléd fellázadhat, a féreg perbeszállhat, de a rabszolgának, akit véren megváltottak és f'iüvá, örökössé tettek, annak csak könnyei lehetnek, annak csak hálája lehet... Ennek a Krisztusnak szuverenitása ki van terjesztve a természetre, ahogyan a nagy pogány Goethe látta: "Istennek a napkelet, a napnyugta, az egész természet arravaló, hogy egyetlen hárfa legyen, egy dallam: az Isten dicsősége számára, az egész teremtett mindenség arra való,hogy talapzat legyen egy égbenyúló szellem-alak, a megváltott ember számára . - Ennek az uraságnak ki kell terjesztve lenni például a gazdasági életre: nem lehet az, hogy egy közösségben éhenhaljanak emberek, nem Hehet addig a világon dúsgazdag, amíg van koldus és éhező, nem az a célja a gazdaságnak, hogy termeljen, hanem hogy tápláljon, - nem az az áldás, hogy javak szülessenek, hanem hogy szétosszák ezeket a javakat, rnert igy válnak emberi erővé és leleménnyé, mert igy lesznek hűséges és önfeláldozó szeretet... Ki hozhat tehát más gazdasági rendet: Krisztusba gazdasági javak terén is. - Minden művelődés csak óriási haláljáték ós fenséges temetési szertartás addig, amíg nem a Krisztus képét: az Isten-képet aka.Yja feltündököltetni a világgal és besugároztatni emberarcokon. Nem tudjuk, elfelejtettük, - de benne élünk egy államban: Isten országának impériumában vagyunk, ettől függ, hogy milyen emberek, családok,nemzete, k is milyen egyének vagyunk, hogy ebben a láthatatlan és titokzatos P«olgárs ágban miképpen veszünk részt. Hit és engedelmesség: egyik a másik Rrélktil veszedelmet okoz, - hit és engedelmesség csakis együttesen tesz "keresztyén életet. Ennek a konferenciának vezetőgondolata az, hogy "Krisztus a magyar országúton": a magyar országúton nem egy tanácstalan,halvány, emberi Krisztus áll, araszvét, a gyöngeség, a lemondás és a rezignáció Krisztusa! Krisztus a királyok királya., az élő ur, az áll ott és közeledik Magyarország felé, mert egy egósz országot akar, egész nemzetet, a családokat teljesen as a sziveket is mindenesl&lfogva teljesen és most... M

edgyasszay Vince dunántúli református püspök mondott zárszót, s ugyanő nyitotta meg a délutáni konferenoiát. "A világ a végső katasztrófa előtt" cimmel a megbeszélést Máth

é Elek dr.teol.magántanár, az ismert köziró és Muraközy Gyula budapesti lelkipásztor, a Református , Elet felelős szerkesztője vezette be, majd Tóth E

ndre pápai teol.tanár 7 tartott előadást "Jézus a történelemben" cimmel. Hétfőn a megbeszélés ' "Jézus és a világválság" cimmel folyt, Vjctor János dr.és vitéz Csla Sán: dor dr.beve ze tői jve 1. /MOT/F.