Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-18 [152]

UJ JOGELVEK ES UJ JOGFEJLŐDÉS A HARMADIK NEMET BIRODALOMBAN, Markos Olivér dr*MÁV-főügyész előadása az Országos Nemzeti Klubban, AZ Országos Nemzeti Klubnak az Országos Kaszinó fehértermében rendezett szerdai összejövetelén Markos Olivér MÁV-főügyész tartott ulőadást"Uj jogelvek és uj jogfejlődés a harmadik német birodalomban" oimmelé A nemzeti szocialista világnézet alapján ujjáépVülő Néne tország - mondotta az előadó - természetesen kénytelen jogrendjét is átalakitani, A nemzeti szocialista felfogás ugyanis az egyéni jogok érdekvédelme helyett a népközösség - állam - érdekeinek feltétlen biztosítását tűzte céljául. E jogfejlődési folyamatnak tanulmányozása és megfigyelése minden elméleti jogász számára tanulságos lehet, még a lekor is, ha nem azonositja magát a rendszer alapjául szolgáló elvekkel, A közvélemény általában véve Németországot vagy egyéni rokonszenv, vagy egyéni ellenszenv szerint, tehát egyoldalú beállitások alapján ismeri és jogrendszerének lényegét a közismert árja-fajelmélet bevezetésében, az egypártrendszer és a Führer akaratának diktatórikus érvényesülésében látja, Ez a beállitás azonban az uj német jogrendszer lényegénei: vizsgálata nézőpontjából teljesen téves, mert a kialakulóban lévő jogrendszer lényege és objektív tartalma csak a politikai jellegű elméletek kikapcsolásával Ítélhető meg* Az uj jogrendszernek, amely a "Gemeinnutz vor Eigennutz

1

' alapelvén épül fel, főcélja, hogy a népközösség erkölcsét és gazdasági érdekvédelmét a legeredményesebben biztosítsa. Teljesen közömbös tehát, hogy a mai Németország az uj jogrendszerrel icédeni kivánt népközösség fogalmát saját belső jogalkalmazása nézőpontjából hogyan határpzza meg és belső berendezése nézőpontjából a népközösség tagjaiként kiket ismer el. Az előadó ezután az uj német jogalkotás egyes példáinak felsorolásával részletesen ismertette az uj intézkedéseket, amelyekkel a német törvényhozás, például a mezőgazdasági tanyabirtok létesítésénél a paraszt fogalmazásának uj értelmezésénél, továbbá a családi, házassági és öröklési jogban a népközösségi érdekvédelmet valóraváltani így ekszilc. Az uj német munlcaj og,gazdasági jog és büntető jog irányelveinek ismertetése után részletesen vázolta az előadó a harmadik birodalom közigazgatásának és birói jogszolgáltatásának célkitűzéseit és elgondolásait. Befejezésül újból hangsulyozta,hogy az uj jogrendszer csak most van kia leikül óban és igy arról, mint befejezett egészről,ma még nem lehet végleges Ítéletet alkotni. Az uj jogfejlődés azonban ennek ellenére méltán számithat érdeklődésre és annak tanulmányozása értékes tanulsággal járhat, csak azt nem szabad sohasem szemelől téveszteni,hogy a rendszernek kritika nélkül történő utánzása már veszedelmeket rejthet magában, A nagy tetszéssel fiügadott tartalmas előadásért K a r a f i á t h Jenő dr,elnök mondott köszönetet. Utána hosszabb, élénk vita következett. Jövő szerdán Niz sa lovszky Endre tart szabad előadást "A föle-birtokpolitika eredményeinek biztosítása" cimi el, /l OT/0. A JOGPOZITIVMUS BUKÁSÁRÓL tartott előadást Heg e d ü s József dr,, a I.agyar Társadalomtudományi Társulat szerdai előadóülésén,A világháborúé lőt ti idők uralkodó jogtipusát - mondotta - a szabadelvüség eszméje és a természettudomány gondolatvilágából táplálkozó bölcseleti pozitivizmus fejlesztették ki. A pozitivizmus a formális jogot minden társadalomszervező munkára képes normaapparátussá fejlesztette.Ez a tökéletes dialektikai felkészültségű normaszerkezet azonban a sorsdöntő kérdésekre nem ad érdemleges választ. Az uj utakon haladók abból indulnak ki, hogy a jog komplex társadalmi életjelentég és ennek megfelelően szintetikus módszer felépítésén dolgoznak. Ez a szintézis arra törekszik, hogy a jogeszmét az abszolút erkölcs-követelmény igénye szerint igazolja. /i-OT/B,