Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-04 [151]
A KISFALUDY TÁRSASÁG EMLÉKEZÉSE KOSZTOLÁNYI DEZSŐRŐL. A Kiafaludy Társaság szerdán délután a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg felolvasó ülését, amelyen Voinovich Géza elnök elparentálta a társa- ' ság most elhunyt kiváló tagját , a nagy magyar költőt: Kosztolányi Dezsőt, - Egy uj sebünk van - mondotta Voinovich Géza ; uj halál: Kosztolányi Dezső örökre elment. - Még tavaly itt ült köztünk, férfikorát meghazudtoló, szinte diákos fiatalságban és kedvben. Most is, elvesztése első hirére, az ember van előttünk, a kedves, rokonszenves ember, - akiről nem gondoltuk, hogy már akkor a megadás szürke rabruháját viseli, a végzet bilincseit hordozza, s hogy néhány hónap múlva - az ő szavával csak "kilobbant sejtcsomó", - Fölcsengenek emlékünkben sejtelmes, bágyadt, máskor izgatott szökellő versei, amelyek oly könnyen hulltak, mint fár°l a öus virág, - újra halljuk a ritmusok és hangok játékát, melyeknek müvésze,ritka virtuóza volt; Ez érdemeket Összegyűjtött Költemenjeiben az Akadémia is megkoszorúzta,, És nagy regényeire gondolunk, A véres költőre, mely szintén az Akadémia dijával koszorúz ottan bejárta Eur°pát, - s a másikra, Édes Annára, mely megfoghatatlan finomsággal érezteti embereiben, eseményeiben, hangulataiban Buda meg nem magyarázhat 0 , különös levegőjét, - Nehéz elhinni, hogy fürge tolla megállott; hogy az agyvelő, melyből látások és harmóniák áradtak, kiapadt. Utolsó verseiben megbarátkozott a halállal, s büszkén érezte, hogy itt a göröngyök közt, egy nagy ismeretlen Ur vendége volt! Valóban, az Ur őt a tehetségek asztalához méltatta, // - Egyik nagy költeménye, az $szi koncert azzal végződik^ hogy szerelem, akarás, vergődés, minden-tücsökciripelés egy régi ajt ü n>>Ez a titkos ajt° most megnyilt előtte, de nem zárul be utána^ Alakját sokáig lehet még látni, amig könyveit olvassák, érzéseit érezzük, rimei csengenek. Az emlékbeszédet a megjelent nagyszámú hallgatóság állva hallgatta végigo Ezután ^oinovich Géza elnök méltatta Boileau francia költő és kritikus munkásságát, születésének háromszázados évfordulója alkalmából. Az elnöki megnyitó után Schöpflin Aladár rendes tag tartotta meg székfoglaló előadá sát. Mindenekelőtt megemlékezett elődjéről, Kenedy ^ézár^l, majd bemutatta a Velencei kaLmárr°l most készülő nagyobb tanulmányának vázlatát,. Schöpflin Aladár abból indul ki, meg kell egyszer kísérelni Shakespearet az idők folyamán rárakódott magyarázatok és elméletek al°l kifejteni és a maga korába belehelyezve nézni. Évszázadok folyamán annyit változott az ember és az emberek gondolkozása, érzésmodja, világfelfogása, hogy ma egészen más szemmel nézzük a Velencei kalmárt és benne különösen Shylock alakjátV, Shakespeare korában ezt az alakot bizonyára komikusnak fogták fel és játszották, ami megfelel az akkori tömegek érzésének, annak a középkorb°l átszármazott getto-legendának, amely a zsidót azokban a jellemvonásaiban akarta csak látni, amelyek Shylockot visszataszít 0 alakká teszik. Az idők folyamán teljesen megváltozott ennek az alaknak a felfogása. A felvilágosodás szelleme és a mult század liberalizmusa átalakította az embereícnek egész humanitásét' és ettől fogva emberi részvéttel és megértéssel kísérik Shylock sorsat. Ezzel nemesek a Velencei kalmárnak a szerkezeti egyensúlya változott meg azáltal, hogy Shylock a komikus mellékalakból tragikus főalakká lett, hanem magánál: az alaknak a jellemrajzát is sokkal mélyebbnek és kimerítőbbnek érezzük, a színészek is nagyobb és több lehetőséget nyujt° nagysza} básu szerepet látnak benne, mint ahogy bizonyára Shakespeare maga is elképzelte o Ü /Folytatása következik c /
