Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-11 [151]
A KÖLTSÉGVETÉS FOLYTAIÓLAGOS TÁRGYALÁSA. Szendy Károly polgármester elnöklésével szerdán folytatta a költségvetési vitát a törvényhatósági bizottság. Az ülés megnyitása után N é m e t h y Károly tanácsnok válaszolt a közművelődési fejezettel kapcsolatban elhangzott felszólalásokra, in: jö a köz* gyűlés megszavazta a XIV.fejezet budgetjét, A három nagyüzem, az Ele irt romosmüvek, Gázmüvek és Vízmüvek költségvetésével kapcsolatban először Steinherz Simon szolalt fel. Tiltakozott az üzemi hozzájárulások összegének felemlése ellen, est követően pedig az uj elektromos tarifa kérdéseiről beszélt, -azt hangoztatta, hogy a módosítások drágulást hoztak, éppen esért a'kisemberek érdekében különleges intézkedések megtétele lenne kívánatos,A leghelyesebbnek azt tartana, hu az egy- és kétszobás lakásokra nem alkalmaznák az uj tarifát, de mentesítenék azok lakóit az árammérő karbantartási dijak alól is. h. közüzemi munkásság helyzetéről is beszélt, rámutatva arra, hogy a szanálási rendelkezések ugy a munkáskategóriákat, mint aZ üzemi tisztviselői kart nehéz helyzetbe juttatták. Beszéde végén indítványozta, hogy a munkanélküliek támogatásával foglalkozó • münkásegyesületek számára harminc filléres villanytarifát biztosítsanak. Szabó József az üzemek feladatát abban jelölte meg, hogy azok olcsóak, jók, haszonhejtók legyenek, emellett azonban teljesítsék alkalmazottaikkal szemben a megkívánt szociális kötelezettségeket, A három nagyüzemnek közel harmincezer alkalmazottja van,a családtagokkal együtt tehát mintegy százezer embert érdekel az üzemi politika. Nagy általánosságban az a helyzet, hogy az üzemi alkalmazottak fogyasztóképessége a különböző fizetésredukciók, kedvezmény megvonások ós egyéb kényszer rendszabályok következtében összezsugorodott, ami rendkívül hátrányosan befolyásolja az általános gazdasági helyzetet is. Az üzemi alkalmazottak szájából elhangzó panaszok legnggyobb részükben teljesen indokoltak és most már elérkezett az idő arra, hogy helyzetük j.vitására gyakorlati irányú intézkedések következzenek el. Egész sereg inditványt terjesztett elő, amelyeknek mindegyike a szociális szempontok nagyobb mértékben való érvényre juttatására vonatkozik,Javasolta az üzemi nyugdijszabályzat életbeléptetését, a munkabérek rendezését, a megvont természetbeni járandóságok készpénzzel való megváltását, a családi-bér bevezetését, az előlépés biztosítását, a munkások szabadságidejének rendezését és egyes alkalmazotti kategóriákat közelebbről érintő gazdasági vonatkozású intézkedések megtételét, Pfeiffer Ignác a székesfőváros áramellátásának kérdéseivel foglalkozott, Felhivta a közgyűlés figyelmét arra a tényre, hogy a Talbot-centráléval kötött szerződés 1938,végén lejár,minthogy pedig az erőmű szolgáltatásait egyre fokozottabb mésfcékben veszi igénybe a MAV és a dunántúli városok és községek, kömnyen bekövetkezhet tik az, hogy két esztendő múlva {jelenlegi keretei között nem is tudja kielégíteni a centrélé Budapest áramszükségletét, Foglalkozni kell tehát a gondolattal, hogy az Ele let romosmüvek saját áramfejlesztő telepet létesítsenek. Az Elektromosmüvek számitása szerint ha saját telepen előállított árrammal dolgoztak volna, egyedül a mult esztendőben 2.4 millió megtakaritást érhettek volna el. Egy olyan áramfejlesstotelep felépítése, amely ötvenezer kilowattot termel, huszonnégy millió pengőből megtörténhetik, következésképpen gondolkodni kell, hogy az uj saját áramfej lesztotelepet megépítsék. Létesítéséhez két esztendő teljesen elegendő. Beszéde második részében a belföldi szénnek háztartási gázzá való feldolgozási kérdéseiről beszélt, A belföldi szenek tüzet lésre való felhasználása eredményezte, hogy Budapest levegője egyre ú/i fertözöttebbé válik. A lefolytatott kísérletek szerint a magyar szenek// bol háromezerötszáz-négyezer kalóriáju gázt lehet előállítani,de ahhoz, I j| hogy ennek fogyasztása biztositható legyen, le kell szállítani a jei » lenlegi tarifákat. /folyt, köv./