Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-11 [151]

/A költségvetés folytatólagos tárgyalása, F o 1 y t a t á s,l./ A négyezer kalóriás gáz normális árának hat-nyolc fillérnek kellene lennie. Indítványozta, hogy a gázgyár foglalkozzék a belföldi szénből való gázg;/ártás lehetőségeivel és végezzen számitásokac arranézve, milyen átalakitások kellenek a gázgyárban és ezek mibe kerülnek

6 Beszéde végén a nagyüzemek propagandájáról beszélt, azt hangoztatva, hogy megengedhetetlen, ha az Elelcbromosaüvek a Gázmüveknek, vagy a Gázmüvek az Elektromosmüveknek konkurrenciát igyekeznek támasztani, B e c s e y Antal a közgazdaság jelentőségéről és annak a nemzetek életében jelentkező hatásáról beszélt. Majd rátért az üzemekre és azt a megállapítást tette, hpgy a főváros üzemeiben nagy vagyon van felhalmozva, minek következtében a főváros közönsége joggal elvárhatja azt, hogy ezekből a községi háztartás bizonyos, arányos jövedelmet húzzon. Sajnálattal látja, hogy az üzemek kereskedelmi vezetése nem teljesen kifogástalan. Az üzemek nettó jövedelmét a komplikált mérlegkészítés miatt nem lehet pontosan megállapítani, valószínű azonban, hogy ez a jövedelem 3-3.5/b körül mozog. A kérdés most az, hogy miképpen lehetne a főváros üzemeinek jövedelmét fokozni,A személyzeti kiadások csökkentésével semmiesetre sem, bár a szanálás következményeképpen a Gézgyárnál egy további egymillió pengőre rugó fizetéscsökkentés van előirányozva, mert nagyüzemeknél anyagilag ki nem elégített alkalmazottakkal értékes és rentábilis munkát végeztetni nem lehet, fiz egyetlen lehetőség a bürokrácia tultengéséheh megszüntetésében rejlik. Ma az üzemek vezetőinek csak a vezérigazgatói cimük van meg, megfelelő hatáskör és gyors intézkedési jog nélkül, pedig ez a felelősség alól való mentesülést jelenti,. Ennek megszüntetésére indítványozza, hogy az.üzemvitelt megfelelőképpen rendezzék. Megemlíti, hogy az üzemek kapacitását lényegesen lehetne még emelni, ami a termelést is olcsóbbá tenné

# Szükségesnek tartja jövedelmezőség szempontjából, hogy a kelenföldi elektromos centrálénak most veszendőbe menő fáradt gőzét,amely a Dunába folyik, fűtési oélokra használják fel. Ezután az energia gazdálkodásról beszélt és ezzel kapcsolatban inditványt tett az energiagazdálkodás egységes irányítására, Horovitz Gábor a munkabérek nagyfokú csökkentéséről beszélt, A szanálás folytán a munkabérek éppen akkor estek le rohamosan, amikor az általános drágaság mértéken felül emelkedett, Nézete szerint az üzemeknek elsősorban szociális hivatást kell betöl^eniök és csak ennek teljesítése után fennmaradt tiszta hasznot szabad a községi háztartás céljaira fordítani. Nem látja be azt, hogy miért kellett a fővárosi üzemeket szanálni, mikor ezek az üzemek óriási összegeket szolgáltattak be a fővárosnak, ami azoknak kifogástalan jövedelmezőségére mutat, A legelfogulatlanabb birálat mellett sem lehet mást mondani, minthogy az üzemek szanálása nem eredményezett semmi mást, csak azt, hogy a munkások és a többi alkalmazottak fizetéséből ujabb héromés félmillió pengőt vontak el. Ezután a rokkant munkások öregségi járulékairól beszélt és kifogásolta azt. hogy azt nem a törvény szellemében intézik el

? ami a rokkant munkások megröviditésére vezet. Elismeri, hogy a főváros bevételeit fokozni kell, ezt azonban ujabb adózás alakjában nem lehet, A jövedelem fokozására legalkalmasabb mód az anyag beszerzésénél mutatkozik. Ezzel kapcsolatban mindjárt rámutat arra,hogy a szénnek békebeli egy korona husz filléres árával szemben most két pengő kilencven fillér a szénnek az ára, Budapest az ország legnagyobb szénfogyasztó^a, s kétségkívül módot lehetne találni, hogy ebből a nagy árkülönbözetből a főváros is hasznot húzhasson. Végül arra kérte a polgármestert, hogy a Margit-köruti gázgyári telepet, mint teljesen elavultat, bontassa le, sokmilliót kitevő értékes telkét hasznositsa és /Lf// a gázgyári hivatalok részére alkalmasabb és megfelelőbb épületet emelW tessen.