Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-09 [151]
/MAKLÁRY KAROLJ LETT L\% UJ TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS PÜSPÖK, Folytatás 1 J Az uj püspök életrajza, — S — • • 1 • M a k 1 á r y Károly, az uj püspök hatvanegyedik életévében van: 1876, május 24-én született a borsod/megyei Hejőpapiban, ahol atyja lelkész, egyházmegyei főjegyző' és tanácsbiró volt. Középiskoláit Miskolcon és Sárospatakon, a teológiát Sárospatakon és Budapesten végezte Makláry Károly és szinjeles eredményű lelkész:, oklevelet szerzett, 1897, novemberétől a hevesmegyei Átányban, 1898-tól 1901-ig Tiszanánán szolgált segédlelkészképp; 1901-1904-ig'Nyékládházán, 1904től 1934-ig pedig Kunhegyesen rendes lelkész, 1934, májusában hivták meg a debreceni egyház lelkipásztorává és jelenleg is az Árpád-téri paróchiát vezeti. Az egyházi közélet munkáiba korán bekapcsolódott, nyolc éven át volt a heves-nagykunsági egyházmegye közpénztárosa, majd tanügyibizottsági elnöke, husz éven keresztül főjegyzője, illetve tanácsbirája 0 ü tiszántúli egyházkerüzletnek 1924-től jegyzője, 1928-tól tanacsbirája, 1929, óta pedig lelkészi főjegyzője és püspökhelyettese, AZ Országos Zsinaton rendes képviselő, s az 1928-32, évi ciklusban a lelkészválasztás módozatait összefoglaló II, törvénycikket ő készítette és adta elő a reformátusok egyházi parlamentjében. Az Egyetemes Konventen ugyancsak rendes tag, jegyző és konventl biro; hosszú évekig viselte a konvcnti közigazgatási bizottság előadó-tisztét, Az elmúlt évtizedek alatt több egyházi lapban számos cikke és tanulmánya jelent meg tanügyi, pénzügyi és egyéb, főként a gr akorlati egyházi életet illető közérdekű kérdésekről^ Ma is felelős szerkesztője az Országos Református Lelkészegyesület hivatalos lapjának, a-"Lelkészegyesület "-ne k. Az egyházépités külső munkáiban szintén tevékeny részt vett. Kunhegyesi lelkeszkedésének idejét az újonnan épült iskolák, s a kunhegyesi templomnak, az ország egyik legszebb és legnagyobb református templomának külső és belső teljes megujitása jelzik maradandóan. Itteni lelkészsége alatt tevékeny'tagja volt Jász-Nagykun-Szolnokvármegye törve nyhat ó s ág ' ~üi ~otts ágának. Egyházközéleti szolgálataiért 1951-ben a kormányzó Aitüntette kormányfőtanácsosi cimmcl. Számos szociális, kulturális, társadalmi és karitatív intézménynek megalapít 0 ja és feleségével együtt buzgó munkása, a belmissziói mozgalom meggyőződéses harcost talált benne. Kül. földi tanulmányútjai során bejárta a legtöbb európai államot. A tiszántúli egyházkerület gyülekezetei hét évvel ezelőtt, Kiss Ferenc dr. és Révész Imre dr 0 utódjaképpen Makláryt hivták el arra, hogy a hatalmas egyházkerület gondjainál: viselésében ő legyen Baltazár püspök első munkatársa, mint lelkészfőjegyző, AZ egyházkerület' kiterjedt adminisztrációja és felügyelete mint püspökhelyettesnek, ma is az ő vállain fekszik, Hóditóan szerény, lelkiismeretes és koncepciózus egyházi vezető-ember. Folyton növekvő tekintélyénei: és súlyának jele az is, hogy a nagynevű előd, Baltazár Dezső a Debreceni Kálvinistái: Templomegyesületének gyűlésén a maga lelki és szellemi örökségét, kevéssel halála'előtt éppen i-akláryra, régi fegyvertársára és meghitt barátjára testálta. Mint lelkipásztort, Makláryt a debreceni gyülekezet a legnagyobb szeretettel veszi körül, s méltán., mert belmissziói újításai egyhuzrészét a "magyar Genf" egyik első egyházi közösségévé tették, V ' , : . 1901-ben nősült, felesége Kérészy Anna, néhai Kérészy Barna ÍJ tiszanánai lelkipásztor, zsinati és konventi tag leánya s Három férjezett leánygyermekük és két unokájuk van, /Folytatása következik./
