Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-06 [151]
ZU CSERESZNYEFÁRA AKASZTOTTA FEL GYERMEKET ,,,/l. folytatás./ - Nem akartam én komolyan felakasztani a Pistát - mondotta sirénk ozás közben Tóth Lajosnér Nagyon el voltam keseredve, mert már négynapja n em volt kenyér a háznál, az uram minden kereset nélkül volt és összevesztünk. Nagyon el voltam keseredve és a kis csecsemőmet a karomra vettem> a Pistát pedig karjánál fogva kivezettem a szőlőbe és rákötöttem egy zsineget a nyakára, de lazán volt és nem fulladt volna meg 4é4 Nem tudom, hogy hogyan történt, de nem volt szándékomban,<« De magomat is'felakasztottam. Az uram megmentett, majd megvert, amiért ezeket csináltam. Ezután a vádlott asszony elmondotta, hogy első férje Komoczi Lajos is felakasztotta magát háromesztendővel ezelőtt, Ö is többször kísérelt meg öngyilkosságot, de mindig megmentették. Az elnök felolvasta ezután Tóth Lajosnénak a csendőrség előtt tett vallomását, amelyben {kiismerte, hogy már előzőleg hangoztatta, hogy kivégzi a gyermekeit és önmagával is végez. Ezután az ötéves Komoczi Pistát szólította maga-elé a tanácselnök. Öt akarta az édesanyja felakasztani a cseresznyefára, A kisfiú azonban kijelentette, hogy nem akar vallani édesanyja ellen, Tóth Mária a vádlott asszony sógornője elmondotta, hogy 'Ő je£n volt az esetnél, de nem volt az komoly akasztás! kisérlet. Az elnök öreá is ráolvassa a vizsgálat folyamán tett vallomását, mely szerint ő vágta le a kisgyereket késsel a fár°lj a kis cseppséghek a nyelve is lógott mór és foltétlenül meghalt volna, ha ő közbe nem lép« Azonban Tóth Mária megmaradt a jelenlegi vallomása mellett. Majd Ifj, Tóth Lajost^ a vádlott aszs zony férjét hallgatta ki a törvényszók, aki elmondotta, hogy feíe sége már többizben felakasztotta magát. Ennél az e setnél is hangoztatta, hogy elpusztítja ugyja gyermekeket, mint önmagát, A fa alkalmas volt az akasztásra, de a kötél, amit a gyerek nyakára kötött nagyon laza volt. Ezután a bíróság több tanút hallgatott ki* ' /Folyt. Köv»/Gl AZ ÜGYVÉDI KAMARA A SAJT ÓT ÖRVÉNYTERVEZETTEL KAPCSOLATOSAN FELTERJESZTÉST INTÉZETT AZ IGA ZSAG'JGYMINISZTERHEZ , A Budapesti tígyvédi Kamara választmánya Kövess B"la dr* elnökletével fülest tartott, amelyen Grünhut Ármin dr, referátumában foglalkozott a sajtóreform kérdésével és elhatározta, hogy felterjesztést intéz Lázár Andor dr, igazságügyminiszterhez. Az ügyvédi Kamara a miniszterhez intézett felterjesztésben többek között a következőket Írja: - Megnyugvással vettük tudomásul, hogy nagyméltóságod a sajtószabadság tántoríthatatlan hívének vallotta magát, A magyar nemzet hagyományos szabadságszerettéből fakadó meggyőződése, hogy a sajtószabadság a törvényességnek és alkotmányosaágnak leghatalmasabb biztositéka. Azok a panaszok, amelyek a sajt 0 ellen az utolsó időben elhangzottak és a sajt°reformra okul szolgálhatnak, valójában n em i rányuln-k azon orgánumok ellen amelyek a napi sajtót igazán képviselik, hanem azok ellen a számban és jelentőségben tis teljesen alárendelt szerepet hetöltő egyes sajtótermékek ellen, amelyek társadalmi vagy gazdasági tekintetben néha alapos kifogásra nyújtanak okot, A felterjesztés szerint a kamara a sajtóirö-vény rendelkezéseinek novelláris uton való : ó.'ositásával, de a törvényben lefektetett alapelteek érintése nélkül is orvoslhatónak tartja a hibákat. Kéri a kamara a minisztert, hogy a reformnál az 1848;-ik évi törvényhozás hagyományaképpen az 1914, évi 14-ik törvénycikk 1. §-ában átvett alapelvet, mely szerint "sajtó utján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti gondolatait" - hagyja érintetlenül. A kamara az időszaki lapok szabad alapítása és a sa jtóp • -nek esküdtbíróság, elé való utalása mellett foglalt állást, K'ri a kamara a korlátozó rendeletek hatályonkivül helyezését, valamint azt £ , hogy a-lapok utcai árusítása megvonásónak kérdésében a bir ö ság döntsön,/MOT /p.
