Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-29 [150]

Kézirat Első kiadás. Budapest, 1936. Október 29. XVIII. évfolyam 249. szám. EGYHÁZI HÍREK RADVÁNSZKY ALBERT BÁRÓ A KÖZELEDŐ B0LSEVIZMUSR6L ÉS A KERESZTYEN EGYSÉGFRONTRÓL AZ EVANGÉLIKUSOK EGYETEMES KÖZGYŰLÉSÉN, Zárófejezetéhez érkezett az evangélikus egyház napok óta tartó országos eseményeinek sora a ma, csütörtökön iefólyt >Bgyetemes Közgyűléssel* Az egyháznak ez a legfelső közigazgatási testülete a Deák-terl leánygimnázium dísztermében délelőtt féltízkor kezdett tanácskozásába, az evangélikus közélet számos kitűnőségének vészvételével. Az elnöki asztalnál Radv ánszky 'Albert báró dr, egyetemes-egyházi felügyelő és G e„.d u 1 y Henrik dr. püspök mellett: Kapi Béla, Raffay Sándor és Kovács/Sándor püspökök, Mesterházy Ernő, Pe3thy Pál, Sztranyavszky Sándor es Lichtenstein László egyházkerületi felügyelők foglaltak helyet és itt ültették le a gyűlés német vendégét: I h m" e 1 s lipcsei egyetemi tanárt* a Lipcsei Misszió igazgatój át.i Nagy figyelem közepett mondotta el gyülésmegnyitó beszédét Ra'dv ánszky Albert báró dr, egyetemes felügyelő, világi elnök. Geduly Henri Ír dr. püspök elnök megragadó imája után Így szólt Radvánszky: - Amikor ket munkaév határán Egyetemes Közgyűlés tartására egybegyűlünk, kettős feladat vár reánk, a régmúlt Idők történéseit éppúgy számbavesszük, mint ahogy a távolabbi jövő lehetőségeit is kutatjuk. Nekem lévén kötelességem, hogy tanácskozásainkat bevezessem, abban, amit elmondandó vagyok, szinte termeszets zerüleg keresek kapcsolatot a mult eseményeivel és a jelen történéseivel is, hogy azokból vonjak le tanulságokat a jövendőt ás az örökkévalóságot szolgáló munkánk számára. Ma három esemény ragadja meg a figyelmemet. - Az első Budavár visszafoglalásának történelmi ténye, s az arról T,

alo jubi leumi megemlékezés. Kétszázötven esztendővel ezelőtt a ket táborrá szakadt nyugati keresztyénség rádöbbent arra a veszedelemre, amelyet számára az Izlam Jelentett. Protestáns es római katholikus népek egyesült erővel ostromolták Buda falait és a keresztyén egység kivívta a diadalt, - Ha a közös veszedelem felismerése ás az ellene való összefogás szükségességének tudata ilyen erővel élne és hatna ma a keresztyénség lelkében*- emelte fel hangját Radvánszky báró -, akkor nem kellene a m& ugyaicsak közös ellenségének láttán olyan aggódással néznünk a jövő elé. A kommunizmus v ilágagit ác iój a ós hadi kés zülődése nemcsak a gazdasági, társaialmi és politikai rendszer ellen irányul. Miután tudja, hogy a fennálló világrend megsemmisítése teljessé csak ugy válhat, ha előbb megsemmisül az azt fentartó legnagyobb erő: a keresztyénség, azért a kommünizmis legnagyobb ellenséget a keresztyenségben látja, elsősorban tehát anmk életére tör, miközben a menny ós az emberszivek trónjáról magát az Estent le akarja taszítani... - Hogy az atheizmus'számára mennyire előkészítette már a 1,1^) keresztyói Nyugaton is a talajt, mutatja a tény, hogy a bolsevizmus immár keresztyén" ors zágok fővárosába he lya v.t& át athfsistc-, propagandájának középponti át. - Azt hiszem, igy folytatta az egyetemes-egyházi felügyelő, Ind okol ás ja nem szorul, miképp kellene ennek a ténynek egycsapásra megI valósítania keresztyén egységf rontot t De ehelyett látunk olyan bizalmat lc*ns ágo:, meghasonlást, ellenségeskedést a keresztyén államok között, amely már-tár háború kirobbanásával fenyeget, - másrészt olyan megnemórtést, visszavonást maguk a keresztyén egyházak között, amely öntudatlanul is, akaratlanul ls legjobb szövetséges év

é válik a létükre törő kommunizmusnak!.,* /Folytatása következik./