Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-29 [150]

/Evangélikus Egyetemes Közgyűlés, folytatás i,/ Buda falai alatt ~ igy szólt most Radvánszky Albert - a keresztyénség egysége valósággá lett és diadalt aratott. Jaj a keresztyénségnek, ha a kétszázötven éves jubileum alkalmával meg nem hallja, meg nem szívleli az abból hozzá szóló, s a keresztyén népek és keresztyén egyházak összefogását sürgető intelmet, - Erre az egységre hivnak fel a spb. nyolors zágl e semények ls , amelyekről meg nem emlékeznünk, tanulságait le nem vonnunk végzetes mulasztás nélkül le he tétlen o A magyarországi kommunizmus idejéből elevenen él még lelkünkben a közös sors és az annak nyomása alatt támadt testveri összefogás emléke, sőt a szerzett tapas ztalatok a lapj án annak tudata is, hogy a keresztyénség a legerősebb bástya, amelyen a kommunizmus felforgató törekvéseinek ce troma megtörik. - Ebből az következik,' hogy az államoknak fel kell ismerniök az egyházban legerősebb támaszukat. Az egyházban, tehát nem ebben, vagy abbén az egyházban, s a méltánylásnak, amely ebből a felismerésből folyik, nem szabad különbséget tennie az egyház egyes felekezetei között, /Ennek a felismerésnek hiánya ugyanis a mai vészterhes Időkben egyházra és államra nézve egyaránt végzetessé válhatnék: a méltánylás elmaradása gyengítené az egyház ereiét és Igy közvetve az államra is kedvezőtlenül hatna vissza

0 A különbségtétel pedig -z egyházon belül meghasonlást idézne elől, márpedig az a ház., amely önmagában megh-sonlik, meg nem állhat és ha ledől a támasz

, összeomlik az is, aminek támaszául szolgált,.. - Ezért kérünk és várunk továbbra is felismerést, méltánylást és egyenlő elbánást az állam részéről. Hálásan elismerjük, hogy a magyar államot az egyházzal szemben a megbecsülés, erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt a támogatásra irányuló készség lelke hatja át. Az egyház napjaink vészel között való győzelmes megállásának' alapfeltételét mégis elsősorban hivatás ónak hűséges teljesítése képezi, Ezirányban *a mi egyházunk számai'a hathatós buzdítást tartalmaz ennek az esztendőnek harmadik jelentós eseménye: a Schmalkaldenl Cikkek négyszázados jubileuma. Ebben a hitvallás! iratban az ^Evangélium lángja lobog, mint égi feny fáklyáját őrizte, hordozta és világoltatta azt egyházunk négy évszázadon át. Örömmel mutatott rá a továbbiakban Radvánszky éilbert a berlini olimpiára, amely "a népek testvériesülésenek kétségtelenül jó szolgálatot tett'% s igy folytatja: - Ha a test kultuszának szolgáló gondol.t igy megmozgathatja a világot, ilyen eredményt >_rhet el, könnyen képzelhető, milyen missziót tölthet be a Jézus Krisztus gyújtotta ^gi tüz. Ha az összes keresztyén egyházak őszinte egyetértésben összefognak az égi tüz kultuszában és a keresztyén államok keresztyén voltukból folyó kötelességükhöz hiven utat nyitnak annak és támogatják a szent tüzet őrző és hordozó egyházakat, Q kétségtelenül közelebb jutunk ahhoz a korhoz, -melyben oszlik a sötétség, JL tűnik a gond, szűnik a félelem és a keresztyénség lelke diadalmaskodik J) a sátáni erők felett. Hitünk szerint nem is lehet másképp, mert a jövő cS a v~gső diadal Krisztusé, A gyűlés német vendégének üdvözlése. Hosszantartó, harsány áljenzéssel fogadott megnyitója után Radvánszky Albert báró bensőséges szavakkal fordult a magyar Lutheránia kitűnő külföldi vendége: I h m e 1 s dr„lipcsei egyetemi tanárhoz,a Lipcsei Missziónak magyarországi előadókörúton lévő igazgatójához, A reformáció szülőföldjének követeként üdvözölte Ihmels Károly dr.-t,utalt arra, hogy a prcfesszor atyja: Szászország néhai nagy püspöke is lelkes barátja volt a magyar evangélikus egyháznak.Rámutatott azután,hogy a magyar evangélikus egyház: szórvány-egyház és a saját gondjai mellett a külmlsszlóval még önállóan alig foglalkozhatott,de adományait erre a célra éppen a Lipcsei Misszió utján szokta kijuttatni. Isten áldja meg a Lipcsei Missziót - igy végezte Radványszky báró - a reformáció népét és egyházát, s a mostani idők zűrzavarából a Mindenható segítségével jusson át a fényesébe jövőbe, /folyt, köv,/