Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-22 [148]

A KERESKEDELMI SS IPARKAMARA KÖZGYŰLÉSE. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kedden tartotta közgyűlését E b e r Antal elnökletével. Éber 'Antal elnöki megnyitójában megállapította, hogy gazdasági életünkben javulás állott be, amelynek blsonyára fontos tényezője, hogy ^z ál:amháztartás egyensúlya majdnem teljesen helyreállt és a devizagazdálkodás, is szabályosan és egyenletesen folyik. Másrészről utu.lt az adóbehajtások egyre fokozódó nehézségeire, amelyek jelzik, hogy a polgárság adóviselő képessége lényegesen tul van terhelve. Éppen ezért mindenféle tervbevett céladót, mint a kozmetikai, a szalvéta-adó, a fővárosi útadó felemelése,helytelenít • Mint kedvezőtlen momentumot említette meg a pénzintézeti betétképződésben mutatkozó stagnáolót, Sajnálattal állapította meg, hogy az utóbbi hónapokban az irányított gazdálkodás beleavatko ásai a gazdasági életbe erősen fokozódtak. Konstatálható ez a buza ár képződ és ében is, amelyre a ha tár-időüzlet beszüntetés ének nagy befolyása volt. Éles bírálatot mondott a paprikarendeletről. Befejezésül hangoztatta, hogy a kamara uj ülésszakában fokozott erővel fogja felvenni a harcot az irányított gazdálkodás minden jelensége ellen, abban a meggyőződésben, hogy a gazdasági életnek ez a központi irányítása csakis fokozza és kiélezi a gazdasági bajokat. Éber Antal ezekután megemlékezett Bittner Jánosról, a kamara nemrég elhunyt alelnökéről, aki ezt a tisztséget tlz aven át viselte„ Gyömrei S

ándor titkár a városi vámügy legújabb fejleményeiről referálto Ismertette Mussolininak az olasz királyhoz az ottani városi vémok eltörléséről szóló dekrétum ügyében koszült előterjesztésit, amely a "gyavasághról es lust«ságbcl" sértetlenül megőrzött olasz városi vámoK bírálatában ugyanazokat az erveket hozza fel e rendszer ellen, junely ékkel a magyar \irdekeltóóg is évtizedek óta harcol a főváros vámpolitikája ellen. Reckensteln S

amu pontról-pontra kimutatta a jelenleg fennálló városi vámok közgazdaságoellenes voltát. Vas Imre a polgármesternek az?al az érvével foglalkozott, anely szerint az általányozás a vámszedést jogról " aló lemondást jelentené. Kimutatta az erv helytelenságét, hlvatA kozva arra, hogy P magyar adózás számos általányozásl lehetőséget isme3? anélkül, hogy ebbál bárki az illető adónem megszüntetését vonn^következtet os gyanánt. Ballá Szikfrld szerint a főváros csak helytejeiül felfogott preszc IzsOokokból hárítja el az általány ozásl ajánlatot. Vágó Jenő a konfekcionáló ipar vámkivánságait adta elő. A napirend következő pontja az áruházak kérdése volt, A vitát Ilovszky János vezette be, aki felszólalásában kifogásolta az áruházak jelenlegi üzletpolitikáját. Javasolta ugyan a Kamarának, hogy a miniszteri rendelettervezetet az eredeti formáj ában fogad j a el, de a köve.tkezpő módosításokat ajánlotta. 1./ Kot éven. belül ujabb áruháza alapítása eleve tiltassák meg, ez* idő elteltével minden áruházalapitáshoz a kereskedelmi miniszter engedélye köttessek klj^yminden élelmiszerárusilüís egy aven belül tiltassák el az áruházakban .3/ <4d óz ás i aránytalanságok klküszöbölcs e végett fizessenek az áruházak 1937 január 1-től külön áruházi adót. Ezután báró M a d a r a s s y-B e c k Gyula állt fel, aki a Kamra elnöke igének javaslatát fogadta el, kifejezve feltatlen bi-.almát az elnökség gazdaságpolitikájának helyessége irarf és kifejezve azon vélemény -t, hogy a Kamara politikájának egyedül illetékes irányítója csak az elnökség lehet. Visszautasította azt afeltevá3t, hogy a nagykereskedő érdekeltségek'az áruházak Arrdekeit a kiskereskedőkkel szemben is minen áron istápolná^hiszen a nagykereskedő es a kiskereskedő érdekközössége annyira kézenfekvő, hogy ezt bizonyítani sem szükséges. Annál kév.és'pe Indokolt, hoy emellett az egymásra utaltság mellett a kereskedő osztályok bármelyike is az intervencionlzaust maga kérje, különösen akkor, amikor az áruházak sokat panaszolt élelmiszerforgalma a főváros élelmiszer f or'g a imának mindössze .1.5^-át tesz* ki. Jelentéktelen ez a részez sedés amellett a káros ás veszélyes verseny mellet, anelyet a közüzemek ' és az utóbbi Időben egyre jobbén elszaporodó álszövetkezetek a legitim kereskedelem kárára kifejtenek. Nem ez az aránylag csekély forgalom elvonás jelenti a fevórosi vagy vidéki kereskedő romlásénak okát, hanem az, hogy egyes nagy szövetkezetek ma már faluról-falura járó teherautón /Folyt. köv. / OiQ