Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-21 [148]

POLITIKA Pro domo: A Budapesti Napilapok Politikai Rovatvezetőinek testülete szeptember 22-én,délután ; félnégykor a Képviselőház hír? miről szobájában ülést t-rt. Az ülés fontosságára Valc tekintettel kérjük a T.Szerkesztőségeké a,nogy - rovatvezetőket erről értesíteni szíveskedjenek* /kOT/O. UJABB LEGENDA PEToPI SZIBÉRIAI ILvLÁLÁRóL. ^lEVÉLTÁk' K szekció A Petőfi Társaság évadnyitó ülése. Hagyományaihoz hiven

? Petőfi "Szeptember végén" c lmü egyik legszebb költeményére emlékeztetve, a Petőfi Társaság szeptember 20_án, vasárnap délelőtt a Tudományos Akadémia dísztermében tartotta szezonnyitó ünnepi ülését, nagyszámú es előkelő közönség jelenlétében.^Az ünnepi ülésen Pékár Gyula v.miniszter elnökölt, aki megnyitójában Petőfi Sándor költés -étének esztétikai móltatását adta. Az elnöki megnyitó utánV árady Aranka, a Nemzeti Színház örökös tagja mély hatást keltve előadta Petőfi "Szeptember végén cimü költeményét,tökéletes művészettel, A termet zsufoláslg^megtöltő közönség lelkes ünneplésben részesítette a művésznőt, akineét a társaság nevében az elnök mondott köszönetet, A továbbiakban Havas István, a társaság főtitkára olvasta fel jelentésót, amelyben mindenekelőtt kegyeletes szavakkal emléke zett meg a társaság két tagjának, Surányi Miklósnak és Lázár Istvánnak elhunytáról. A kegyeletes megemlékezés után a főtitkár ismertette,hogy július 31-én volt nyolovanhetedik évfordulója Petőfi halálának, a magyar sajtó azonban csak gyéren emlékezett meg erről az eseményről, Ezzel szemben Erdély magyarsága a Segesvár melletti csatatéren, többezer főnyi tömegben gyűlt össze és az ottani síremléknél ünnepélyt rendeztek. Az ünnepélyen Szabó Béni magyarpárti képviselő felhívást intézett a magyarsághoz, hogy Petőfi sírjának rendbentartására minden magyar hozzon áldozatot, mert nem méltó a magyarsághoz, hogy a világ egyik legnagyobb költőjének sir ja elhagyatott állapotban van« Beszámolt a főtitkár arról, hogy Kolozsváron keletkezett hir szerint az erdélyi magyarság elhatározta, hogy Petőfi-szobrot állítanak Segesvár mellett, a költségeket közadakozás utján teremtenék elő. Ezután a főtitkár általános figyelem között ismertette, hogy egy Bécsben megjelenő lap cikket közei! Petőfi szibériai haláláról* A szibériai legenda nem először bukkan fel, azonban a nagy távolság, az adatok hozzáférhetetlensége és bizonytalansága mindenkor megakadályozták az alapos kutatást, ugy, hogy Petőfinek a fehéregyházai csatatéren történt hősi halála még mindig az egyetlen elfogad hat d valószínűség a kutatók szemében. A becsi lapban közölt cikk irója, Bőnisch Hermann megtisztelő es rokonszenves módon foglalkozik a legújabb legendával, melyet P, és Sz. hadnagy, Illetőleg zászlós beszéltek el neki 1919-ben; később Skridelszkij orosz alezredes is megerősítette az elbeszélés valószínűségét. Eszerint a két tiszt Szibériában a Szlligir folyó mentén egy jakut falucskára bukkant, melynek lakossága magyarul beszél. Ezek a magyarok 1849-ben, szabadságharcunk leveretése után idehurcolt magyar foglyok utódai, akik legendás küzdelmek után telepedtek le. Amikor ezt a cikk irója elbeszélte Skridelszkij ezredesnek, ez az irodalom iránt érdeklődő, nagyműveltségű orosz tiszt, ^KÍ a jakutszkl kormányzóságban teljesitett egykor s zolgálatot, azt mondotta, hogy volt a kezében egy akta, amely Alexander Stjepanovits Pe

trovlCs nevű fogolynak 1857 .május 18-án Jkatóvorievü faluban történt e 1 ha 1 ál o z ás ár ó 1 szól. Ö ebben a névben Petőfi Sándort sejtette és ehhez a véleményhez csatlakozik a cikk Írója is... Beszámolt végül a főtitkár a Petőfi-kulf tusz ujabb külföldi hódításáról, majd közölte a főtitkár, hogy a társah ság néh^i tiszteletbeli alelnökének, Lampérth Gázának síremlékét felavat. 7 ták, továbbá, hogy Katona Józsefnek, a Nemzeti Színházban felállított és a kö' elmúltban felavatott szobrára a társaság koszorút helyeztetett.