Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-07 [147]
— ZU ARNSTEIN •.'GY.../3. folytatás./ - Nekem szabad volt drágábban vásárolni. Nagyösszegeket kaptam az államtól, bizonyos terítések cimén, Részben a Külkereskedelmi Hivatal, másrészt a Pénzintézeti Központ és még más helyek téritették ezeket az összegeket, amelyek hatalmas mennyiséget tettek ki. Milliós nyereségem lett volna, ha nem igy történik. - De milliós veszteségei lettele volna, ha drágábban veszi a mar* hókat, mint ahogy feltüntette. Többen vallották, hogy tulajdonképpen maga oktatta ki a dunántúli exportőröket, hogy hqgyun kell kijátszani a Nemz eti Bankot, - Mindenkinek vannak ellenségei, rosszakarói, M jd a tárgyalás során kiderül, hogy nem szabad százszáz' lókig hitelt adni annak, amit a konkurrenseim mondottak, Horváth elnök ezután a bevásrlások és az eladások lebonyoUtasának részleteit firtatta és megkérdezte: voltak-e az egyes vásárlásokról a vádlottnak feljegyzései. Arnstein azt válaszolta, hogy sohasem jegyezeti fel semmit, nem volt nála szokásban a feljegyzés, - Szóval nem jegyezte fel magának, mennyiért vásárolta az állatokat. Pedig, látja, jó lett volna, mert ebben az esetben nem kellene körbejárni az egész Dunántúlon és utánanézni, hogy mennyi rt történtek a vásárlások, - szóit az elnök, - Nem gond oltom, hogy erre szükség lesz - hangzott a vádlott válasza, aki előadta, hogy volt eset, amikor kilóra, más esetben p dig •lábra" vette az állatot. A tanúsítványban azt a súlyt kellett bevenni, - vallotta - amit a Nemzeti Bank előirt, függetlenül attól, hogy a marha több, vagy kevesebb volt. Ha. másképpen cselekszik, nem kapott volna több tanúsítványt, Altelában az olcsó, silányabb minőségi marhákat vásárolta, mert Olaszországban többnyire ennék van keletje, Szerintéűudap esten 8-9o< darab marha kerül levágásra, CfföSl loo darab prima minőségű, a többi gyön gébb fajta. Ez a helyzet Olaszországban is. Minden marha - folytatta a vádlott - 55o kilónak lett minositva, függetlenül a marha súlyától,,ki véve ha 17o kilójí növendékborjuk is voltak az állományban, Arró*; is részletesen vallott az ujabb kérdésekre a vádlott állatexportőr, hogy csak azokon az állomás okon mérték le a küldeményt, amelyiken mérleg volt. Többnyire Murakereszturon történt a mázsáélás. - Mi történt azután, amikor kivitték a határon? Maguk azt csinálták azután, amit akartak? Annyit számoltak el a Nemzeti Bankkal, amenynyi jólesett? • • - Ha leülnénk és elkezdenénk egyeztetni szakértőkkel... Az elnök közbeszól: - Patay detektív és a. többiek vannak olyan szakértők, mint maga, nagyon is tisztában vannak a dolgokkal. Ezek összeültek magával és tételről-tételre mentek. Nem lehetett őket félrevezetni, mért nyomban rájöttek a szándékra. Meg is. állapították, hogy a vallomásból mennyi felel meg a valóságnak és azután be is ismerték, hogy ugy van, ahogy a gyanú alapján felteszik. A vádlott ismételten csak azt hangoztatta, hogy nem vezette félre a Nemzeti Bankot és az előirás értelmében járt el. Szerinte Postumiá* ban történt a marhák árubabocsátása, "cigánymódra folytak alkudozások", majd a fennmaradó állatállományt Milánóba szállították és ott adták el, Postumiában a külkereskedelmi hivatal részéről dr. Pintér Károly végzi állandóan az ellenőrzést. A védekezés szerint az eladáisböi befolyó öszszegeket teljes értékig beszolgáltatta a Nemzeti Bankhoz, Az elnök ekkor a &rosz-féle állítólagos kölcsönügyletekre tért át. Az adatok szerint ugyanis a lirát Grosz Imre vette meg zugforgalomban. Arnstein Sándor ezzel a váddal kapcsolatban azt adta elő, hogy többször volt kölcsönre szüksége és ezért fordult egy izben G r osz Nándorhoz, aki összehozta Grosz Imrével. A tárgyalások eredményeképpen Grosz Imre hajlandó volt esetenként kölcsönt folyösitani. Tizenöt-húszezer pengős kölcsönösszegekröl volt szó, A bank ugyanis, amellyel összeköttetésben állott, nem adott az állatokra előleget és kénytelen volt kölcsönhöz fordulni, - De heti haszonrészesedésről is szó volt, három-négy-hatszáz pengőket fizetett ki G r osznak. Mondja meg Őszintén, hogy zugárfolyamon adta el neki a lirákat, f__. /Folvt.köv./ Sy.
