Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-15 [147]
/Pestvármegye közgyűlése, Folytatás 4./ Erdélyi. Lóránt alispán válaszolt Fábián Béla felszólaláséra. Hangoztatta, hogy a sashalmi nyomortanya kérdésével a törvényhatósági bizottság már 1934. januárjában foglalkozott f akkor felterjesztéssel fordult a kormányhoz a kérdés rendezése érd kiben. Sajnos,,megnyugtató intézkedés nem törtónt. Indítványozta, hogy a közgyűlés sürgesse meg a kérdés elintézését és ujabb felterjesztésben kérje, hogy milyen módon oldják meg a helyzetet,. Fábián Béla beszédének második részére válaszolva / többek között kiemelte az alispán, hogy - ami ma Spanyolországban van, az már nem is bolsevizmus., hanem anarchia* Ez a vérmegye, amely mindig a nemzeti eszme me llett'állt, fájdalmas rokonszenvvel kíséri figyelemmel azt a heroikus küzdelmet., amelyet a nemzeti front folytat a romboló és gyilkos anarchísmussal szemben. Az alispán szavait a közgyűlés hosszantartó helyesléssel, óriási lelkesedéssel fogadta. herskovits József felszólalásában az alispáni jelentés tárgyilagosságát dicséri. Örömmel látja, hogy az alispáni jelentés is üdvözli a kormánynak azt az intézkedését, hogy felszabadította a burgonya és a hagymakereskedelmet. Ezután hosszasan elemezte, hogy mik a mai drágaság kialakulásának az okai. Az egykaz rendszert kárhoztat ja ; a szövetkezeti kereskedelempolitikai; kifogásolja, erősen támadja a Hangya-szövetkezetet a paprikrendelettel kapcsolatban és megállapítja, hogy a fővárosi vámtételek emelése nagymértékben 4"okozza a drágaságot. Herskovits József a továbbiakban sürgette a. pestkörnyéki városok és községek villamos vagy autóbuszösszeköttetésének megteremtését, végül a pestkörnyéki városok, különösen Kisnest csatornázási bajaira hívta fel a figyelmet. herskovits József határozati javaslatot is nyújtott be ezekről a kérdésekről, azonban a főispán ennunclálta, hogy határozati javaslatot a törvénynek megfelelően a közgyűlést megelőző negyvennyolc óra előtt kell benyújtani és igy a határozati javaslatot nem bocsáthatja tárgynál ás alá* Ounde László élesen birálta a kormány buzaértékes ités i politikáját. Elmondotta, hogy az alsódabasl és kunszentmiklósi járásokban tízezer hold termőföld került viz alá, a Dunavölgy 1 lecsapoló és öntözőtársulat nagy befektetésekkel rossz munkát végzett. Gál Imre bizottsági tag a gyümölcstermelés kérdéséről beszélt és visszautasította a Hangya ellen intézett támadásokat* ... Kukla Béni ceglédi kisgazda kifogásolta, hogy Cegléd környékén olyan rozsvetőmagvakat osztottak ki, amelyek rossz termést hoztak. Szóvátette, hogy a földművelő ifjakat a leventézéssel igen lefoglalják és hangoztatta, hogy 8 nyári testnevelési szünetet meg kellene hosszabbítani. Erdélyi Lóránd alispán válaszában kiemelte, hogy vármegyei szemle körút j án éppen a ceglédi leventecsoport keltette a legjobb benyomást. Tiltakozott ennek a kérdésnek teljesen helytelen beállítása ellen. Aki a levente intézmény <.llen beszél - mondotta -,az az ország érdeke ellen szól. Végül Propper Sándor szólt hozzá az alispáni jelentéshez. Általános politikai kérdésekre terelve a beszédet, megemlékezett a spanyolországi események, ől is. Kicmeltít, hogy ; ORSZÁGOS LEVÉLTÁf K szekció Az o rokonszenve és a szocxailsza párt rokonszenve a spanyol kormány mellett van. tagjai Propper Sándor beszédét a közgyülésVeílejétől kezdve sürü közbeszólásokkal szakitották meg, utolsó mondatánál pedig óriási vihar tört kl. A jobboldali törvényhatósági bizottsági tagok helyükről felállva, a baloldal felé közeledve kiáltozták Propper Sándor felé: ff uj I Le Vele! Templomrablók! Gyilkosok! Hazaárulók! Propper Sándor folytatni akarta beszédét, de a rag;/ zajban . egyetlen szarát sem Lehatott hallani. A közgyűlés tagjainak óriási több•'!/, . sége ütemesen kiáltotta: Nem hallgatjuk megi /Folyt.köv./
