Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-09 [147]

ZU KALVINTÉRI FÉLTÉKENYSÉGI DRÁMA /l .folytat ás-./ Ezután elmondta, hogy amikor este nyolc ára tájban a Kálvin-tér 2, számú ház elé ért, látta: sötétek az ablakok és kíváncsi volt, vájjon van-e még valaki a felesége munkahelyén. - Amikor a lépcsőn fölfelé mentem - vallotta a vádlott - találkoztam a feleségemmel. Megszólítottam: Szervusz iVi

argitkám.., Amikor ezeket a szavakat kimondta, néhány pillanatig némán állt, aajd zsebkendőt vett elő és a szemeit törölgette, - Folytassa nyugodtan, - biztatta az elnök, - A feleségen'durván rámszólt, azt mondta! Mi a fenének jöttél ide, ne zavarj engem,,. Ekkor elsötétült előttem minden, nem is tudom mit csináltam, - Arra csak emlékszik, hogy előrántotta a reszelőt és a feleségét szuikálni kezdte? - Nem tudom mit csináltam, csak arra tértem magamhoz, hogy fáj a derekam és lent a folyosón vagyok. - A rendőrségen azt vallotta, hogy reggel, amikor a felesége elutasította, nyomban elhatározta, hogy megöli, - szólt az elnök, - Olyan lelkiállapotban voltam, hogy nem is tudhattam, mit mondok. Nem is voltam jözan. Az elnök ezután ismertette a rendőrorvosi véleményt, mely szerint, amikor Benkő Ferencet előállították, reszketett, sirt, jajveszékelt és ittas is volt. Fiatal, csinos nő lépett ezután a terembe, Benkő Ferenoné Stefanik Margit, a vádlott volt felesége tett vallomást. Elmondta, hogy a székesfővárosnál takarit°nő s azért hagyta ott az urát, mert a férje könynyelmü ember volt, sokszor részegeskedett, kevés fiaetését sem adta haza és goromba volt, - Számtalan esetben hivott vissza - vallotta cz asszony - de én megmondtam, hogy véglegesen határoztam, nem megyek. Egy alkalommal felkeresett a munkahelyemen és sósavval akart merényletet elkövetni ellenem! Május 18-án reggel telefonált, de én nem ismertem meg a hangját. Amikor < megmondta, hpgy Ő van a telefonnál és kérlelni kezdett, azt mondtam: hagyjon békét, - Amikor ön nem ismerte meg a férje hangját, mondta azt, hogy "Szervusz drágám" ? - Nem... Ö mondta, hogy szervusz Margitkám, - Szerette magát a férje? - Ennem tapasztaltam, mert ha kérlelt is, hogy menjek vissza és én kijelentettem, hogy nem megyek, goromba szavak után nyomban eltávozott. Az asszony ezután elmondotta a tragikus eset történetét. Szerinte a férje akkor lépett a lépcsőházba, akikor ő a; munkahelyének ajtaját zárta be és nyomban megszólitotta, Nagyon félt tőle, - Azt mondta, - vallotta az asszony - hogy szeretne beszélni velem és együtt indultunk le a lépcsőn, $n elől mentem. Egyszer csak megragadta a karomat és azt mondta: most megvagy. Láttam, hogy a zsebébe nyúlt, majd a hátamon tompa ütéseket éreztem, Sikolkoztam, lefelé szaladtam a lépcsőn, a kalualjban megbotlottam és elastem. Már a földön feküdtem és akkor is éreztem az ütéseket, Ugy tudom, huszonegy helyen sebesített meg, A mentők elvittek, nyolc napig voltam kórházban, de tizenöt napig feküdtem. Az elnök megáll api totta, hogy az orvosi vélemény szerint tizenkilenc helyen sebesítették meg az asszonyt, aki husz napon tul gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. Az asszonyt megeskették vallomására. Az egyik tanú elmondotta, hogy amikor az asszony sikoltozására a lépcsőházba szaladt, Benkő Ferenc a földön ült, kezében volt az éles reszelő és ekkor kérdésre a következőket mondta: "Non sikerült megölni. Én intelligens ember vagyok, beszélek németül és franciául, tudom, mi a következménye tettemnek, leszámoltam mindennel." A tanuk/részletesen arról vallottak, hogy milyen helyzetben találták a sebesült asszonyt és a merénylő férjet közvetlen a tragikus eset után-