Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-09 [147]

-— r rí U U U ik V I A mai, első kiadásunkban "Zsarolás kísérletéért elitéltek egy bejárónőt" oimen kiadott hirünkkel kapcsolatban pótlólag közöljük, hogy Szabó Istvánná tizpengos pénzbüntetésének végrehajtását a törvényszék háromévi pr°baidore felfüggesztette. MOT. — A KÁLVIN-TÉRI FÉLTÉKENYSÉGI DRAM A BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Dr. Horváth Ferenc törvényszéki bir

ó elnöklete mellett ma tartott tárgyalást a büntetőtörvényszék Benkő Ferenc lakatos bűnügyében, aki ellem a királyi ügyészség gyilkosság bűntettének kisérlete cimén emelt vádat. A vád szerint ez év május 18-an este Benkő Ferenc elvált feleségének hátát és tarkóját egy vasreszelővel tizenkilenc szúrással megsebezte, ezek a sérülések azonban nem voltak halálosak és az asszony gondos ápolás után felépült. Nekő, akit fogházőr kisért a mai tárgyalásra, halk hangon jelentette be, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondta, hogy 1928 évben kötött házasságot feleségével, e házasságból két gyermekük is született, Mjilt év szeptember 24~én a törvényszék ezt a házasságot a felesége hibájából felbontotta, Benkő elbeszélése szerint ő mégis állandóan azon gondolkozott, hogy vissza kellene állitaniok az életközösséget, remélte ugyanis, hogy felesége jó lesz hozzá és még boldog családi életet élhetnek. Az asszony azonban erre nem volt hajlandó és többszöri sürgetésére állandóan azt felelte, hogy őt nem szereti. Már elválásuk előtt mindig azzal állt elő felesége, hogy nem akar vele együtt élni részegsége miatt

e Ez azonban - mondotta vallomásában a vádlott - csak ürügy volt, más oka volt annak, hogy nem tudták megérteni egymást. Halkan, vontatottan, sirásstél küzködve mondja el vallomását Benkő Ferenc és kitér arra is, hogy még törvényes elválásuk előtt mult év nyarán heves összekoccanás támadt közöttük. - Igen, arról a vitriolos merényletről akar ugyebár beszélni szakította félbe a tanácselnök. - Arról; - hagyta helyben fejbólintva a vádlott. - De ne tessék azt hinni, hogy én akkor is komolyan kárt akartam tenni a feleségemben. Akkor is azt akartam, hogy visszatérjen hozzám és csak a nagyobb nyomaték kedvéért vittem magammal a vitriolos üveget. Amikor rábeszéléseimre ő beleegyezőleg válaszolt, meg is mutattam neki az üveget ezekkel a szavakkal: "Lásd Margitkám, direkt azért hoztam ezt a vitriolt, hogy megijesszelek, ha nem'adnád beleegyezésedet a visszatéréshez." Aztán odaadtam neki az üveget. Erre ő egyszerre megváltoztatta a szándékát és megint nem akart rólam tudni semmit

s mire aztán én eltávoztam. A tanácselnök felsz°iitására Benkő aztán visszatárt a vádbeli eset alkalmával történtek előadására. Elmondta, hogy reggel szokása szerint a gyárba akart menni dolgozni, útközben vette észre, hogy elkésett, ugy hogy kellő időben már nem kezdheti meg a munkát. Ezért elhatározta, hogy be sem megy munkahelyére

c Ehelyett feleségét akarta ismét fölkeresni, hogy próbálja rávenni megint a visszatérésre,, Feleségét, aki a Kálvin-tér 2, szám alatt dolgozik, először telefonon hivta fel, de rideg elutasításban részesült, - Amikor telefonon felhívtam, -'mondotta a vádlott vallomásában - 6 rögtön igy kezdte: "Szervusz drágám!" Én erre megneveztem magamat„ A feleségem ezt hallván, mindjárt más hangon folytatta és ingerülten leintett, hogy hagyjak neki békét. Ez a beszélgetés nagy lelki felindulást . okozott nekem, mert joggal vehettem ki belőle azt, hogy ő valakivel összetévesztett. Elhatároztam, hogy majd munka után megvárom és ujbol beszélni fogok vele. Napközben néhány korcsmában is megfordultam és mindenütt kisebb mennyiségű írtait fogyasztottam. Este nyolc óra tájban aztán a Kálvintér 2, számú ház előtt várakoztam rá, - De mondja el azt is, hogy magánál volt egy reszelő, amelyet előzőleg megfordított, ugy hogy hegyes vége állt kifelé, - szólt ró az elnök. - Igen, igy volt - felelt a vádlott, - de nem ölési szándékból vettem azt magamhoz, hanem csak azért, hogy ha esetleg nyersen elutasít, megijeszthessem Őt, Ha megölni akartam volna , nem reszelőt, hanem disznóölőkést vittem volna magammal.