Magyar Országos Tudósító, 1936. július/2

1936-07-22 [144]

lé törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. július 22. CSALÁSI BŰNCSELEKMÉNY KELETKEZETT EGY VÉGRENDELET KÖRÜL. Az elmúlt évben Ráckevén hirtelen meghalt ^ápai Zsuzsanna, aki után jelentős vagyon, többek között egy értékes ház maradt. A rokonságban több«n tudtak arr°l, hogy Pápai Zsuzsanna végrendeletet is készített, azonban ezt hiába keresték, sehol nem akadtak nyomára. Nőtestvére, Trházi Bálint* né, született Pápai Karolin azt állította, hogy semmiféle végrendelet nincsen és ha nővére végrendelkezett is volna, akkor is egész vagyonát őreá és bátyjára, Pápai Sámuelre hagyta volna. A testvérek birtokba is vették Pápai Zsuzsanna hagyatékát és az értékes, ráckevei házat csakhama* eladták Faurek Ferencnek. Közben azonban előkerült Pápai Zsuzsanna végrendelete, amelyből kiderült, hogy a hagyatékot Irháziné három kiskorú unokájára és Pápai Sámuelnek két felnőtt gyermekére, Pápai Béla csendőrre és 3

zarka Imréné, született Éápai I

lonára hagyományozta. A paj^vidékl törvényszékem A

rday Barnabás dr. törvényszéki birét ma foglalkoztatta az érdekes bűnügy, miután a pestvidéki ügyészTrttázl Bálintné, ^ápai s

ámuel, Vágó Ferenc és Szálai Mihály ellen csalás büntette elmén emelt vádat. Irházl Bálintné ugyanis Faurek Ferenc előtt eltagadta azt, hogy az eladott ingatlant végrendeletileg másoknak hagyományozták és Így Faureket tévedésbe ejtette és jelentékeny összeggel megkárosította. Minthogy Pápai Sámuel is aláirta az adásvételi szerződést, ellene is megindult az eljárás, úgyszintén az adásvételi szerződés nél közreműködő Vágó Ferenc és S

2

alai Mihály ellen is, akik az ügyészség szerint valamennyien tudtak a csalási fondorlatról. A főtárgyaláson adat merült fel arranézve, hogy ugy Irháziné, mint Pápai Béla jóval a ház aladása előtt tudtak arr

u

l, hogy van egy érvényes végrendelet és ezt a tényt elhallgatták ugy a rokonság, mind pedig a vevő előtt

T Ennek a lényeges körülménynek a tisztázáséra a törvényszéki bír

0 a tárgyalást elnapolta és számos tanú kihallgatását rendelte el./^OT/ 31, —ÖNBÍRÁSKODÁSÉRT HATHÓNAPI BÖRTÖN. Kobai János jómódú vidéki gazdálkodó nem tudta harminc pengő követelését szomszédját

0

! behajtani. Efölötti haragjában nyitott bicskával állított be szomszédjához és azzal fenyegette meg, hogy leszúrja, ha tartozását nem fizeti meg, A kecskeméti törvényszék zsarolás bűntettében mondotta ki bűnösnek a bicskával végrehajt

0 gazdát és ezért hathónapi börtönbüntetésre itélte, E

z

t az Ítéletet ma a tábla helybenhagyta. /MOT/ H, A TESTVÉRÉT LOPTA MEO - EGYHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK. André Zoltán kereskedősegéd szüleinél lakott. Mult év októberében az egyik szekrényből kiszedte öccsének ruháit és tiz pengőről szóló takarékbetétkönyvét s megszökött otthonról. Később derült ki, hogy a Hold-utcai postatakarékpénztárnál Öccse nevének meghamisításával kivette a tiz pengőt. A királyi ügyészség lopás, magán-és közokirathamisitás miatt emelt vádat André Zoltán ellen, akit ma vont felelősségre a büntetőtörvényszék Márton-tanácsa. A fiatalember, aki nyomozólevél utján került kézre, töredelmesen beismerte bűnösségét és azzal védekezett, hogy nyolc hónapig nem kapott munkát és nyomorában követte el a bűncselekményt. - Nagyon megbántam, amit tettem, őszintén sajnálom, hogy öcsémet megloptam, - mondta sirva a vádlott, akit a törvényszék vitéz Jónás Sámuel dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a terhére r°tt cselekményekért jogerős egyhónapi fogházbüntetésre itélt„ /MOT/ Sy,,